Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Ügyletújítás egyéb esetei. nem szűnik meg-, s a (követelés fennállásáig' joghatályos. Ez az ügy tehát helytelenül lett a kir. pénzügyigazgatóság által az illeték­szabályok 51. §-ában, s nem az 52. §. a) pontjában mint a pénzügy­igazgatóiság tévesen idézi, foglalt ama határozmány alapján elbí­rálva, hogy az idő lejártával megszűnő szerződések minden meg­hosszabbítása az illeték tekintetében új ügylet feletti okiratnak tekintendő, — mert ezt a kérdést nem az 51., hanem az 52. alap­ján kell eldönteni. Panaszos cég a M. O. K. takarékpénztárnál há­rom kölcsönt vett fel, ú. m. a 153/1902. sz. közjegyzői okirattal 730.000 K-t, a 357/1908. sz. közjegyzői okirattal 114.000 K-t s az 1904. évi ápr. 7-én kelt nyilatkozat alapján 280.980 K-t, mely okiratoktól a foko­zatos illetéket az 1902. évi Ask. 2534., az 1908. évi Ask. 6542. ós 1904. évi Ask. 7031. tételei alatt megfizette. Ezen három, összesen 1,124.980 K kölcsön a legutóbb említett nyilatkozat tartalma szerint 1907. évi ápr. 7-én volt visszafizetendő s a R.-k.-i hév. rt. által kibocsátott 9381 drb egyenként 200 K névértékű elsőbbségi részvénnyel mint kézi záloggal volt fedezve. A 437/1907. sz. közjegyzői okirat, mely után a fenti fokozatos illeték kiszabatott, e három kölcsönnek az egyesítését tartalmazza, meghagyja kézi zálogul a már letett R.-k.-i hév.-i elsőbbségi részvényeket s az együtt 1,124.980 K kölcsön vissza­fizetésének határnapját 1910. évi ápr. 7-ig tólja ki. Ebből nyilván­való, hogy itt olyan ügyletújításról van szó, mely harmadik sze­mély hozzájárulása nélkül törtónt, de hogy az ügyletújításban sem a jogalap, sem a követelés főtárgya megváltoztatva nem lett, a fize­tési határidő vagy a kamatláb megváltoztatása pedig az illeték­szabályok 52. b) pont utolsó bekezdése értelmében illetékköteles ügyletújításnak nem minősíthető. Miből kifolyólag tekintettel arra, hogy az ívbélyegek felragasztattak, a kiszabott fokozatos il­letéket töröltetni kellett. 839. sz. ejh (1908). % Ha a házastársak az őket osztatlan részben megillető ingatlanra bekebelezett adósságot személyes adósként külön okiratban egye­temlegesen elvállalták, s ettől az okirattól az illetéket megfizették és az egyik házastárs elhalálozása folytán az ingatlant öröklő élet­ben maradt házastárs ugyanazért az adósságért külön okiratban egyedül vállal fizetési kötelezettséget, ettől az okirattól az adóssá­gok kifizetésének újbóli elvállalása után az illeték nem követelhető. J. I. ós neje megvették R. H. házát, melyre 200.000 K hiteltőke ós járulékai erejéig jelzálogjog volt bekebelezve. Vevők ebből 190.000 K erejéig terjedő adósságot személyes adósként magukra vállaltak s erről közjegyzői okiratot állítottak ki, mely után a II. fokozat szerint járó illetéket megfizették. J. I. elhalván s utána öz­vegye örökösödvén, ez most már egyedül új közjegyzői okiratot állított ki, melynek tartalma megegyezik a korábban kiállított ok­irat tartalmával, azzal a különbséggel mégis, hogy a szóbanforg-ó 173

Next

/
Thumbnails
Contents