Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Az illeték tárgya. kinthetők, a kir. pénzügyigazgatóság tehát azok illetékkötelezettségét a 21.132/1899. sz. rendelet alapján is tévesen állapította meg és azoktól illeték az illetékszabályok L §-a rendelkezéséhez képest nem is követelhető. 682. sz. ejh (1905). Oly esetben, midőn hatóságokhoz ingó dolgok vétele iránt levélben tétetik ajánlat és ezt az ajánlatot a hatóság ugyancsak levélben elfogadja, írásban kötött ingó vétel iránti szerződés létesül. A kiszabási iratokhoz és részben a fellebbezésekhez eredetben és hiteles másolatban becsatolt és levélalakba foglalt okiratokból kitűnik, hogy fellebbező cég írásbeli ajánlatot tett az állami ménesbirtok igazgatóságának 460 drb göböly megvétele iránt, mely ajánlatot az igazgatóság levelében az ajánlott feltételeknek teljesen megfelelően elfogadott, miáltal a vétel annál is inkább megtörténtnek veendő, mert az igazgatóság levelében az eladás kifejezést használja. Ugyancsak kifejezetten vételt és eladást tartalmaz 14 drb kivert göbölyre vonatkozólag kelt azonos tartalmú levél. Ezzel -szemben eredménytelenül hivatkozik fellebbező arra, hogy a ménesbirtok igazgatósága levelében „szóbeli megállapodásira hivatkozik, mert amíg egyrészt ez a kifejezés vonatkozhatok az előzetes alkura is, másrészt épen annak jele, hogy a szóbeli megállapodás írásba foglaltatott és így az illetékszabályok 1. §. A. 2. pontja szerint illetékköteles lett. Hogy a létrejött és a felek egyező akaratát képező szerződés nem egy okiratba, hanem két külön levélalakban kiállított okmányba foglaltatott, sem jogilag, sem illetékkiszabás szempontjából különbséget nem tesz. 153. sz. ejh (1899). A jogügylet létrejöttének bizonyítására kiállított okirat alapján, habár azt az okiratot csak az egyik fél állította ki és habár az a szerződéses megállapodásokat részletesen nem tartalmazza is, a kötött jogügyletre meghatározott illeték abban az esetben is jogosan követelhető, ha az ügylet csak okirat kiállítása esetében tartozik illeték alá. Az illetékszabályok 1. §-a A. pontja szerint illeték alá esik nemcsak a szerződéses megállapodásokat részletesen tartalmazó okirat, amely abból a célból állíttatott ki, hogy az egyes megállapodások bizonyítékául szolgáljon, — hanem általában minden irat, amely abból a célból állíttatott ki, hogy valamely jogügylet létrejöttének bizonyítékául szolgáljon. A megilletékezett nyilatkozatnak, amelyben P. 0. beleegyezését adja ahhoz, hogy gyógyszertára a nyilvántartási könyvbe T. K. és neje tulajdonaként jegyeztessék be, más célja nem lehetett, mint az, hogy e nyilatkozattal a gyógyszertárnak reájuk P. O.-ról törtónt átszállását T. K. és neje a hatóság előtt bizonyíthassák, vagyis hogy a nyilatkozat a megtörtént átszállásra 164