Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

O. — Az illeték tárgya. kezési szerződés, másrészről azok nem sorolhatók az ebben a jegyzetben említett és egyáltalában semmiféle okiratok közé, minthogy azokon írás nincs is; tiszta papírív pedig irat, avagy okirat nem lehet. Ezekből az indokokból a többször említett tiszta papíríveiken levő illetékeket tartozatlanul lerovottaknak kellett megállapítani. 185. sz. ejh (1899). A személyes jogú gyógyszertár átruházása tárgyában kötött szerződés a kormányhatósági elismerés nélkül is érvényes és így illeték alá esik. Amint a kir. ítélőtábla jogerős ítéletében is kimondotta, az 1876:XIV. te. 131. úgy a 22.370/888. sz. a. kibocsátott belügyminiszteri rendelet 12—13. §-ai lehetővé teszik, hogy a s zemélyes jogú gyógyszertár tulajdonosa üzleti jogát szerződésileg harmadik' személyre ellenérték mellett olykép ruházza át, hogy emez átruházás a szerződő felekre ós jogutódaikra magánjogilag érvényes legyen; s e magánjogi szerződés érvényességét nem érinti amaz egészségrendészeti intézkedés hiánya, hogy a gyógyszertár személyes üzleti jogosítványa ügyfél javára kormányhatóságilag elismerve és átírva nincsen. — Az érvényesen létrejött jogügylet után tehát a III. fok. illeték jogosan lett kiszabva, s a panasz erre vonatkozó ágát elutasítani kellett. 1395. sz. ejh (1918). Az a költségvetés, amelyet az iparos vagy kereskedő valamely hivatal berendezési tárgyainak elkészítésére vagy szállítására vonatkozólag, hivatalos felszólítás folytán akkor, amidőn a berendezés beszerzését az illetékes hatóság még el nem határozta, nem ajánlatkép, hanem csak a felmerülhető költségek felőli előleges tájékoztatás céljából nyújt be, — illeték alá nem tartozik. A panaszos hivatalos felszólításra a főgimnázium előadótermében szükséges bútorberendezésnek költségeiről költségvetést adott be, amely ajánlatként vonatott illetókezés alá. E költségvetésben a panaszos nem ajánlkozott a bútoroknak a felsorolt költség mellett való elkészítésére, hanem azt a beszerzett iratok szerint az intézeti igazgató a berendezés foganatosítása iránti első javaslatához csatolta, tehát oly időben készült e költségvetés, amikor a beszerzési javaslatot illetékes hatóság még nem is tárgyalta s így nyilvánvaló, hogy e költségvetés elkészítésére a panaszos csak azért hivatott fel, hogy a berendezés beszerzésének elrendelésére hivatott hatóság a felmerülhető költségeikre nézve tájékozva legyen. Ily körülmények között ez a költségvetés ajánlatnak nem tekinthető. Minthogy pedig akár magánosok, akár a hatóság tájékoztatása végett készített ily költségvetést az illetékszabályok 1. §-a alapján illeték alá eső irománynak tekinteni nem lehet, a panaszost az illeték alól fel kellett menteni. 923. sz. ejh (1910). 162