Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Vagyonközösség megszüntetése. feloszló társaság- vagyonát nem az összes, hanem csaik egyes tagok szerzik meg, akkor vissztehernek nemcsak azt az összeget kell tekinteni, amelyet az átvevő tag vagy tagok a többi tag vagyonilletőségének (követelési jogának) egyenértéke fejében a társaságnak készpénzben kifejezett és esetleg a társasági adósságokból elvállal, hanem mindazoknak a követelési jogoknak az értókét is, amelyektől a társaság a felosztás következtében tagjaival szemben megszabadni, vagyis a visszteher ilyenkor is — épen úgy, mint mikor az egyes dolgokat az összes tagok veszik át, — mindig egyenlő a társaság vagyonában levő összes dolgoknak a tehermentes értékével. Amikor tehát a felebbező az általa és atyja S. J. által képezett és atyja halála következtében felosztott közkereseti társaságinak a hagyatéki leltárhoz csatolt könyvkivonat szerint 15.249 frt 68 kr üzleti követelésekből, 606 frt készpénzből ós 93.922 frt 99 kr.-ra becsült árucikkekből álló és 25.033 frt 60 kr. adóssággal terhelt vagyonát megszerezte, akkor a felebbező és öröktársaá által képviselt társaság, meg a felebbező között a társaság egész vagyonára kiterjedő visszterhes átruházási ügylet jött létre, még pedig az ingóságokra (árucikkekre) nézve adásvevési, a követeléseikre és készpénzre nézve pedig engedményezési jogügylet, aminek következtében a felebbező által az ingóságokért a társaságnak adott vételár és a társaságtól átvállalt adósságok összege, meg az ingók egy része fejében a felebbező által a társasággal szemben megszüntetett követelési jog értékétől a díjjegyzék 32. tételének g) pontja, illetőleg 1. tételének A) a, pontja értelmében III. fokozatú, az üzleti követelésekért adott készpénz és elvállalt adósságok összege, meg az azok és a készpénz fejében megszüntetett követelési jog értékétől pedig a díjjegyzék 32. tételének f) pontja értelmében II. fokozatú illeték jár, amely illetékeket az illetékszabályok 95. §-ának 4. pontján alapuló egyetemleges fizetési kötelezettségnél fogva, tekintettel arra, hogy azoknak, ki által való fizetésére nézve a feloszlott társaság ós a felebbező között létesült szerződósben megállapodás nincsen, egész összegükben ós elsősorban is jogosan lehet a felebbezőtől, mint a társasági vagyonban volt egyes dolgokat egyedül megszerző féltől követelni. Amiatt, hogy a felebbező által néhai S. J. üzleti vagyonilletősége fejében a társaságnak kifizetett és saját örökrészébe beszámított összegek után az öröklési illetéket is kiszabták, ugyaaiannak a vagyonátruházásnak kétszeres megilletékezéséről nem lehet szó, mert a III. fokozatú illetéket a társasági vagyonban volt egyes dolgok egy részének a felebbező és öröktársai által képviselt társaság által a felebbezőre történt átruházása után, az öröklési illetéket pedig az örökhagyó készpénzzé tett és a társaság által kiszolgáltatott társasági vagyonilletőségének az örökhagyóról a felebbezőre és öröktársaira történt átszállása után szabták ki. 133. sz. ejh (1898). Az ellenkező gyakorlatot lásd a következő két jogesetnél! 153