Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Kisajátítás. Házasság felbontása esetén a gyermekek eltartása fejében egyik szülő által a másikra átruházott ingatlanhaszonélvezeti jog nem ajándékozási, hanem az 1920:XXXIV- te. 112. §-a szerint 5%-os átruházási illeték alá esik. A házassági jogról szóló 1894:XXXI. tc. 95. §-ának 4. bekezdése szerint a házasság felbontása esetében a közös gyermekek tartása és nevelése költségeit mindkét szülő jövedelme arányában köteles fedezni, ha arra a gyermekek vagyonának jövedelme elégtelen. — Az illeték kiszabásának alapjául szolgáló úgynevezett „Vagyonelkülönítési szerződés" 8. pontja szerint a szerződő felek házasságából származó gyermekek eltartásáról és nevelési költségeiről kizárólag az apa, tehát dr. K. S. fog gondoskodni. Ehhez képest dr. K. S. a törvényben meghatározott kötelezettség mérvén túlmenő kötelezettséget vállalt magára. — Ezt figyelembe véve. a ház felerésze haszonélvezetének reáruházása a szerződés helyes jogi értelmezése szerint nem minősíthető ajándékozásnak, mert az kétségtelenül annak fejében történt, hogy dr. K. S. az említett kötelezettséget is magára vállalta. Vele szemben tehát ajándékozási illeték kiszabásának nincsen helye. — A kérdéses haszonélvezeti átruházást az 1920:XXXIV. tc. 112. §-ában meghatározott vagyonátruházásnak kell minősíteni, amely után 5% ingatlan vagyonátruházási illeték fizetendő. — A ház felerészének értéke 90,000.000 K, az idézett törvénycikk 34. §-a szerint ennek egyhuszad része: azaz 4,500.000 K az átruházott haszonélvezet egyévi értéke; dr. K. S. a szerződés megkötésekor az 55. évet meghaladta, tehát az idézett törvénycikk 33. §-ának 4. pontja szerint a 4,500.000 K^nak 8-szorosát kell venni, az eredmény 36,000.000 K, s ennek az 5%-os illetéke 1,800.000 K, amely összeghez hozzáadva a meg nem támadott 5900 K II. fok. illetéket, panaszost 1,805.900 K illeték terheli. 1669. sz. ejh (1930). Kisajátítás. (113. §.) Ha a város plébániatemplom, szerzetesi rendház, gimnázium és internátus elhelyezése céljaira sajátít ki ingatlant, ezen kisajátítás után jár az ingatlan vagyonátruházási illeték. Az 1881 :XLI. tc. 64. §-a szerint a vagyonátruházási és telekkönyvi illetékek a kisajátításoknál nem járnak. Panaszos ezen törvényes rendelkezés alapján kéri a terhére kiszabott vagyonátruházási illeték törlését. — A bíróság a kérelmet nem teljesíthette. — Az 1920:XXXIV. tc. 8. §-ának 4. pontja szerint mindazok a mentességek, amelyeket külön törvények egyes jogi vagy természetes személyekre, vagy egyes vagyonátruházásokra megállapítottak, e törvény életbelépte napjától kezdve megszűntek és más, mint ebben a törvényben megadott mentességnek helye a vagyonátruházások149