Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Feltételes vételek. Feltételes vételek. (101. .ss'J Az olyan nyilatkozat alapján, amellyel a vevő az általa bontó teltétellel megvett ingatlant a feltétel bekövetkezése folytán az eladónak visszabocsátja, vagyonátruházási illeték nem követelhető. A szerződés 4. pontja szerint abban az esetben, ha a vevő a hátralékos vételár bármely részletét az esedékesség napjától számított 15 nap alatt ki nem fizetné, a vevő a megvett ingatlant az eladónak visszabocsátani tartozik. A szerződés tehát bontó feltételhez volt kötve. A bontó feltételhez kötött szerződés a bontó feltétel bekövetkeztével megszűnik s a szerződés tárgya a felek minden akaratnyilvánítása nélkül az átruházóra visszaszáll. A szerződés tárgyának visszabocsátása nem egyéb, mint a bontó feltétel bekövetkezte folytán keletkezett kötelezettség teljesítése. Az ily oknál fogva megtörtént visszabocsátás felől kiállított nyilatkozat tehát nem átruházáshoz való jogot állapít meg s azért nem is vagyont átruházó szerződós, hanem pusztán azt bizonyító okirat, hogy a szerződő felek a bontó feltétel beállta folytán keletkezett kölcsönös igényeikre nézve egymást kielégítették. Az ily nyilatkozattól nem vagyonátruházási, hanem csupán 1 K állandó okirati illeték jár az illetékdíj jegyzék 10. tétele alapján. Ennélfogva tekintettel arra, hogy az 1 K illeték a visszabocsátó nyilatkozaton lerovatott, továbbá, hogy e nyilatkozattól járó illeték tekintetében a fent előadottak szerint az a kérdés, vájjon a felbontó feltétel mellett kötött szerződéstől járó illeték visszatéríthető-e vagy sem, döntő nem lehet; végre tekintettel arra is, hogy a bontó feltétel mellett kötött szerződés alapján a telekkönyvi átírás meg nem történt s így a panaszos javára a szerződés megszűnése folytán a tulajdonjog be nem jegyeztetett, a panasznak helyet adni s a panaszost a terhére előírt illeték alól felmenteni kellett. 739. sz. ejh (1906). Ha az ingatlanra vonatkozó adásvételi jogügylet a tulajdonjog bekebelezése után felbontó feltétel bekövetkezése miatt megsemmisül és a szerződő felek ennek következtében az eredeti telekkönyvi állapot visszaállítása céljából nyilatkozatot állítanak ki, ez a telekkönyvi rendezés céljából szükségessé vált nyilatkozat vagyonátruházási illeték alá nem vonható. Ügyfél újrafelvételi panaszában, mely kellő időben és a törvényben előírt alakszerűségeknek megfelelően nyújtatott be, előadja, hogy a bíróság őt az illeték törlésere irányuló kérelmével azért utasította el, mert az adásvételi szerződés sem felfüggesztő, sem bontó feltételt nem tartalmaz. Bemutatja ennek ellenében a szerződésnek egyik német nyelven fogalmazott eredeti példányát, melyben kifejezetten benfoglaltatik az, hogy a ház, mint korcsma lett eladva, azzal a kikötéssel, hogy eladó köteles a korcsmajogrol 138