Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Illetékek visszakövetelése. Abban az esetben, ha az ingatlan haszonélvezője az ingatlan tulajdonosával a haszonélvezett ingatlan tulajdonjogának megszerzésére vonatkozólag adásvételi szerződést köt, a szerződő felek azonban ezt az adásvételi szerződést, még mielőtt a telekkönyvi bejegyzés megtörtént volna, közös beleegyezésükkel visszavonják, az illetékkötelezett felek ezen jogügylet után előírt illetéknek törlését vagy visszafizetését igényelhetik. A szóbanforgó adásvételi szerződéssel vevő, mint az ingatlan haszonélvezője, csupán azt célozta, hogy az általa haszonélvezett s illetve birtokolt ingatlanra vonatkozólag a teljes tulajdonjogot telekkönyvileg megszerezze; ez a szerződós tehát csak akkor ment volna foganatba, ha annak alapján a teljes tulajdonjog a haszonélvezeti jog egyidejű törlése mellett nevére telekkönyvileg bejegyeztetett volna; minthogy azonban a szerződő felek ezt az adásvételi szerződést, még mielőtt a telekkönyvi bejegyzés megtörtént volna, közös beleegyezéssel visszavonták, ennélfogva a felek ezen jogügylet után előírt illeték törlését vagy visszafizetését jogosan igényelhetik. 24. sz. jogegységi. Ingatlan átruházása iránti jogügyletek visszavonása esetén az illeték törlése, illetőleg visszafizetése abban az esetben is igényelhető, ha a jogügylet alapján az ennek tárgyát képezett ingatlanra vonatkozó jog a telekkönyvben elő jegyeztetett, de az előjegyzés tötöltetett. Az illetékszabályok 99. §-a szerint abban az esetben, ha ingatlanok átruházását tárgyazó jogügylet a felek közös beleegyezésével visszavonatott, mielőtt foganatba ment, vagy a telekkönyvi bejegyzés megtörtént volna, az illetékkötelezett fél a megszabott százalékos illeték törlését, vagy ha az már befizettetett volna, annak visszatérítését az igazoló okmányok kíséretében kérelmezheti. Ez a rendelkezés, amely az 1868:XXIII. te. 1. §-ában adott felhatalmazás alapján vétetett fel az illetékszabályokba, a nálunk korábban is érvényben állott s érvényükben fentartott illetékszabályok hasonló határozmányainak felel meg. Ezek a határozmányok pedig az osztrák polgári törvénykönyvön alapulnak, amely a vagyonátruházásoknál a tulajdonjog megszerzéséhez szükséges bejegyzés alatt (431. §.) csakis a bekebelezést érti, míg az előjegyzést kifejezetten (438. §.) feltételes bejegyzésnek mondja. — Ebből következik, hogy az illetékszabályok 99. §-ában használt „telekkönyvi bejegyzés" kifejezés alatt csakis a bekebelezés és nem a feltételes bejegyzés, helyesebben előjegyzés értendő; vagyis hogy a telekkönyvi előjegyzés, ha ez illeték törlésének vagy visszatérítésének feltételei egyébként megvannak, magában véve nem képezheti akadályát a törlésnek vagy visszatérítésnek. Megerősítik e felfogást ille107