Pataky Gedeon (szerk.): A m. kir. közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1879-1931 (Budapest, 1932)

V. — Illetékek behajtása. Ha az adó vagy illetéktartozásnak végrehajtás utján való behajtására hivatott közeg abban a városban vagy községben lakik, ahol a végrehajtás foganatosítandó, az a fizetésre kötelezett fél, aki tartozását késedelmesen ugyan, de mégis a végrehajtás foganatosítása előtt befizette, adóbehajtási illetéket csak abban az esetben köteles fizetni, ha ellene a végrehajtás foganatosítása megkezdetett. Bár panaszosnak az a kifogása, hogy ellene a kérdéses illetékek erejéig mindaddig további behajtási lépés nem is lett volna foganatosítható, amíg az illetékösszegeikre nézve előzetesen intést nem kapott, figyelemmel az 1887:XLV. te. 18. §-ában foglalt rendelkezésekre, általában meg nem állhat, a panasznak helyet kellett adni azért, mert P. sz. kir. város adóhivatalának hivatalos jelentése, valamint a m. kir. adóhivatalnak ennek alapján készült hivatalos jelentése, nemkülönben a jelen ítélet fejezetében körülírt alsófokú határozatok egyképen megállapították, hogy a panaszos illetéktartozásainak behajtása végett a zálogolás törvényszerűen egyáltalában nem alkalmaztatott. Tekintve, hogy az 1883:XILIV. tc. 75. §-a szerint a behajtási illeték a végrehajtási költségek fedezésére szolgál, amiből szükségképen következik, hogy ilyen illeték követelhetésének ottan, ahol a végrehajtási költségek általában nem merültek fel, helye nem lehet; tekintve, hogy a hivatkozott törvényszakasz ihatodik bekezdésének a) ós b) pontja szerint az egyszerű behajtási illetéket az tartozik fizetni, aki ellen a zálogolás törvényszerűen alkalmaztatott, és illetve, aki tartozását az elrendelt zálogolás foganatosítása előtt, de a zálogolásnak a községben megkezdése után fizeti le; tekintve, hogy a hivatkozott törvényszakasz e b) pontjának más értelem nem adható, mint az, hogy e pont alapján behajtási illeték csak abban az esetben követelhető, ha az illető adózó ellen és az illető adótartozás behajtása céljából is a zálogolás a községben már megkezdetett és a lefizetés a zálogolásnak a községben való ilyértelmű megkezdése után eszközöltetik; tekintve, hogy ugyanerre az álláspontra vezet a hivatkozott törvényszakasznak ide vonatkozó indokolása is, amely szerint (Lásd: Országgyűlési Irományok VI. kötet 1882 : 208. lap) az adóbehajtási illetékek csak akkor szedhetők, ha a behajtási lépés tényleg foganatosíttatik, s amely szerint a község kiadásának felmerülésére például a végrehajtónak a behajtási lépés foganatosításának helyére való kiutazása hozatik fel; tekintve, hogy oly városokban, amelyekben a végrehajtó helyben van, ily költségeknek a tartozásban levő terhére való tényleges felmerülése csak akkor jöhet elő, ha a behajtási lépésnek az illető adózó ellen és az- illető adótartozás behajtása céljából való foganatosítása már megkezdettétett; valamint tekintve, hogy az, miszerint panaszos kérdéses illetéktartozásainak behajtására az elrendelt zálogolás foganatosítására P. városában panaszos ellen tényleg megkezdetett volna és 102