Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Ötödik folyam (Budapest, 1879)

94 stens szót azonban az ottani törvényhozó testület az 1878. évi június 22. törvényből szándékosan törölte, s ennek következtében az egyenló'ség miatt a július 18. magyar szabályrendeletbe is felvétetvén, már köztudomásra jutottak, a kormány tekintélyének és a közös hadsereg tagjai illetékeinek a monarchia mindkét felében szükséges egyenlősége különbeni megsértése nélkül többé tehát nem is módosithatók, de másrészt oly anomáliák, melyek csak elvétve a legritkább esetben, és pedig az állam alig érezhető kára nélkül fordulhatnak elő, a mellett azonban a véradót leszolgáló tisztviselő előnyére s nagyobb buzdítására s mintegy jutalmazására szolgálnak. Ab) kikezdés 2. része értelmében, ha a katonai havidij évi öszszege, a polgári illetmény évi összegével egyenlő vagy magasabb, ez esetben a polgári illetményből csak az a) kikezdés szerint minden esetre (minden körülmény közt) biztositott 1/s-ad fizetendő. A példák következők : í. Mindkét illetmény egyenlő, úgymint: a katonai havidij évi összege ........ frt 600.— a polgári illetmény « 600.— ekkor az illető a « 600.— katonai havidijon kivül, polgári illetményéből csakis 73-adnak vagyis « 200.— összesen frt 800.— élvezetére van jogositva. 2. A katonai havidij évi összege magasabb, mint a polgári illetmény, úgymint: katonai havidij évi összege frt 1200.— polgári illetmény « 600.— ekkor a tisztviselő katonai havidija évi összegét . . frt 1200.— és polgári illetményének csak 73-dát vagyis ... « 200.— összesen frt 1400.-— élvez, azaz: polgári fizetéséből 400 frt levonatik, illetőleg ezen utóbbi részösszegnek kifizetése a pénztárnál betiltatik. A cj kikezdés ugy 1-ső mint 2-ik része csupán a nős vagy családos és háztartással biró tisztviselőket és szolgákat illeti.