Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Ötödik folyam (Budapest, 1879)

128 XXI. t.-cz. 86. §-ban s illetőleg az illetéki szabályok ennek megfelelő 19. §-ban más kellékekhez van kötve,, mint az 1876. XV. t.-cz.-nek ezek helyébe lépett 68. §-ában ; mert mig korábban az illetékek csak esedékességök beállta után évülhettek el az esetben, ha az esedékes­ségtől számitott három év alatt nem szorgalmaztattak vagy biztosít­tattak, jelenleg az illetékek — minden különbség nélkül arra, vájjon fizetési meghagyás kézbesittetett-e, illetőleg az illeték esedékes lett-e, vagy nem, — akkor évülnek el, ha az illeték-kiszabás alapját képező jogügylet vagy haláleset bejelentésének napjától számitva öt év alatt ki nem vettetnek, vagy pedig a kivetés napjától számitva öt év alatt nem szorgalmaztatnak, vagy biztosittatnak. Mig tehát azelőtt az illetékek csak az esetben évültek el, ha az illeték esedékessé válása után nem szorgalmaztatott vagy biztosítta­tott, jelenleg az esetben is beáll az elévülés, ha kivetés elmulasztatik ; ellenben mig azelőtt az elévülési idő csak három évet tett s az elévü­lés félbeszakitásánál is egyedül a félbeszakitástól számitott három év kívántatott meg az elévüléshez, jelenleg az elévülési idő mindkét eset­ben öt évet teszen, s a pótilleték is csak az esetben évül el, ha az ere­deti illetékek kivetéstől számítandó öt éven belül nem szorgalmaztatik vagy biztosíttatik. Az elévülésre vonatkozó többi határozmányok, nevezetesen: a) hogy a bejelentés elmulasztása esetében az egyszeres illeték nem évül el, b) hogy a felemelt illeték három év alatt évül el, c) hogy a felek a szabályellenesen bevételezett illetéket a befizetés napjától számítandó három éven tul vissza nem követelhetik, végre d) hogy a kincstár azon kiváltságos előjoga, miszerint az illetéket esedésségétől számí­tandó két évig, s ha az illeték ezen időn belül telekkönyvileg biztosít­tatott, azon tul is dologi elsőbbséggel követelheti (141. §.), jelenleg is érvényben vannak; az utóbbi azonban oly változtatással, hogy birói árveréseknél s illetőleg vételárfelosztásnál — de csakis ezeknél — az ingatlant terhelő illeték az 1876. XV. t.-cz. 67. §-a értelmében vissza­hatólag három évi elsőbbséggel érvényesíthető, ellenben önérthetőleg oly esetekben, midőn az illeték a fizetési meghagyás kézbesítésekor az 1876. XV. t.-cz. 68. §-a értelmében már elévült, ez illeték érvényesíté­sének egyátalán nincs helye. Ezen eltérő elévülési szabályok gyakorlati alkalmazása tekinte­tében megjegyeztetik, hogy átalános jogi elvek szerint mindazon ille-

Next

/
Thumbnails
Contents