Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Ötödik folyam (Budapest, 1879)
128 XXI. t.-cz. 86. §-ban s illetőleg az illetéki szabályok ennek megfelelő 19. §-ban más kellékekhez van kötve,, mint az 1876. XV. t.-cz.-nek ezek helyébe lépett 68. §-ában ; mert mig korábban az illetékek csak esedékességök beállta után évülhettek el az esetben, ha az esedékességtől számitott három év alatt nem szorgalmaztattak vagy biztosíttattak, jelenleg az illetékek — minden különbség nélkül arra, vájjon fizetési meghagyás kézbesittetett-e, illetőleg az illeték esedékes lett-e, vagy nem, — akkor évülnek el, ha az illeték-kiszabás alapját képező jogügylet vagy haláleset bejelentésének napjától számitva öt év alatt ki nem vettetnek, vagy pedig a kivetés napjától számitva öt év alatt nem szorgalmaztatnak, vagy biztosittatnak. Mig tehát azelőtt az illetékek csak az esetben évültek el, ha az illeték esedékessé válása után nem szorgalmaztatott vagy biztosíttatott, jelenleg az esetben is beáll az elévülés, ha kivetés elmulasztatik ; ellenben mig azelőtt az elévülési idő csak három évet tett s az elévülés félbeszakitásánál is egyedül a félbeszakitástól számitott három év kívántatott meg az elévüléshez, jelenleg az elévülési idő mindkét esetben öt évet teszen, s a pótilleték is csak az esetben évül el, ha az eredeti illetékek kivetéstől számítandó öt éven belül nem szorgalmaztatik vagy biztosíttatik. Az elévülésre vonatkozó többi határozmányok, nevezetesen: a) hogy a bejelentés elmulasztása esetében az egyszeres illeték nem évül el, b) hogy a felemelt illeték három év alatt évül el, c) hogy a felek a szabályellenesen bevételezett illetéket a befizetés napjától számítandó három éven tul vissza nem követelhetik, végre d) hogy a kincstár azon kiváltságos előjoga, miszerint az illetéket esedésségétől számítandó két évig, s ha az illeték ezen időn belül telekkönyvileg biztosíttatott, azon tul is dologi elsőbbséggel követelheti (141. §.), jelenleg is érvényben vannak; az utóbbi azonban oly változtatással, hogy birói árveréseknél s illetőleg vételárfelosztásnál — de csakis ezeknél — az ingatlant terhelő illeték az 1876. XV. t.-cz. 67. §-a értelmében visszahatólag három évi elsőbbséggel érvényesíthető, ellenben önérthetőleg oly esetekben, midőn az illeték a fizetési meghagyás kézbesítésekor az 1876. XV. t.-cz. 68. §-a értelmében már elévült, ez illeték érvényesítésének egyátalán nincs helye. Ezen eltérő elévülési szabályok gyakorlati alkalmazása tekintetében megjegyeztetik, hogy átalános jogi elvek szerint mindazon ille-