Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Negyedik folyam (Budapest, 1879)

C2 * 220. Az állami építkezésekre vonatkozó szabályzat. (A magy. kir. közmunka- és közlek. miniszt. által 1877. évi nov. 12-én kibocsájtott szabályrendelet.) 1- §• Minden szerződésnek, mely a m. kir. közmunka- és közlekedési minisztérium hatósága alá tartozó épités végrehajtása vagy szállitás teljesitése hánt köttetik, egyik kiegészitő részét a jelen feltétel-füzet képezi. I. Fejezet. Az építések és szállítások végrehajtásának biztosítása. 2. §. Az épitések és szállítások biztosítása rendszerint írásbeli ajánlati tárgyalás utján történik. A vállalkozni szándékozók által beadott ajánlatok csak azon esetben vétetnek figyelembe, ha a hirdetményben megjelölt helyen és a kitűzött határidőig adatnak be. A határidőnél később beérkező ajánlatok csak azon esetben vétetnek figyelembe, ha azoknak kellő időben postára adása postai vevénynyel igazoltatik ; mely esetben a minisztérium határoz a felett, vájjon ezen ajánlat tekintetbe veendő-e vagy sem. Táviratok jogérvényes ajánlatnak semmi körülmények között nem vétetnek. 3. §. Azon ajánlatban azon egyének vagy czégek neve, polgári állása és lakhelye, melyek az esetleg kötendő szerződésbe mint szerződő felek beiktatandók lesznek, határozottan megjelölendők ; az ajánlatban továbbá kiteendő betűkkel és számokkal azon százalék, melynek a költségvetésben foglalt árból való leengedése, esetleg ezen való felülfizetése mellett hajlandó az ajánlattevő az ajánlat tárgyát képező munkára vagy szállításra vállalkozni; kiteendő végre az ajánlatban, hogy az ajánlattevő az épitési terveket, költségvetést, az épitési feltételeket és a helyi viszonyokat teljesen ismeri. Oly ajánlat, mely nem határozott árt tartalmaz, figyelembe nem véthetik.