Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Negyedik folyam (Budapest, 1879)

199 Ez alkalomból szükséges tájékozás végett megjegyzem, hogy a mennyiben a községi néptanitók, kikre nézve a közigazg. bizottság fegyelmi hatósága szintén kiterjed (1876 : XXVIII. t. cz. 7. §.), állásuk és javadalmaztatásuk tekintetében a községi tisztviselőkkel ugyanazonos helyzettel birnak, az egyes szabályrendeletek azokra való alkalmaztatása kérdésében a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz fordultam, ki is azon óhajtásnak adott kifejezést, hogy az illető fegyelmi ügyekben kivetendő birságok az országos tanítói nyűg dij- és gyámalap-intézet javára fordíttassanak. A szabályrendeletbe tehát esetleg azon intézkedés is befoglalandó, hogy a községi néptanitók ellen lejárt fegyelmi ügyekben behajtott birságok esetről-esetre a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz, mint a kérdéses alap kezelőjéhez, gyümölcsöztetés végett terjesztessenek fel. A fegyelmi vagy egyáltalán a birságpénzek hova forditása és kezelése iránt netán már létező formaszerü vagy gyakorlati szabályozás a törvényhatóságot nem menti fel azon feladat teljesítésétől, hogy a fentebbi rendelet értelmében járjon el. 299. Lóval, illetve szekérfogattal való házalás átalában tiltva van, kivétel csakis Árva, Thnrócz és Zólyom megyék házalási engedélyivel biró lakosaira nézve áll fenn. (Földm. ipar- és kereskedelemügyi kir. mimsterium 1878. évi október 19-én i!3,086. sz. a. rendelete.) S. megye előadja, hogy felmerült házalási eset alkalmából a soproni keresk. és iparkamarának észrevétele volt az ellen, hogy a megye területén a ló- és szekérfogattal való házalásra engedélyek adatnak, mire a megye azt vélte állithatni, hogy az 1875. XXIX. t. cz. 8. §-ának azon intézkedése által, melyszerint a házaló, ha üzletét 1 lóval folytatja 6 frtnyi adót, ezen felül pedig minden ló után 3 frtot fizet, az előbbeni 1852. évből származó szabályzat intézkedése meg lett volna szüntetve. A miniszter ellenkező nézetben van, mert a házalási szabályok nem oly természetűek, hogy azokra csak mellékesen vonatkozó törvény által módosithatók volnának, minthogy ugy az előbbeni, valamint az 1878. évi XX. t. czikkben foglalt uj