Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Negyedik folyam (Budapest, 1879)

157 lapján 2. alatt jelöli föl és annak megfizetésére a czímzettet szólítja fel. Ha a czimzett fizetni nem akar, tartozik azt, hogy a fizetést megtagadta, a kísérőlevél erre szánt helyén aláírásával elismerni, ez esetben a távirat neki nem kézbesittetik, hanem a föladó postahivatalhoz visszaküldetik ; a meg nem fizetett illeték pedig az utófizetésre nézve előirt módon a távirat visszaadása mellett a távirdaállomástól haj tátik be. 2. Nem kézbesíthető ajánlott táviratok a nem kézbesithetés megállapítása után azonnal visszaküldendők azon^távirdai állomásnak, mely azokat postára adta. 3. Ajánlott poste restante-táviratok a portó és ajánlási dij fedezésére szükséges levéljegyekkel szintén ellátandók. Ha valamely poste restante-távirat hat hét alatt nem vitetik el, visszaküldendő azon távirdai állomásnak, a mely postára adta. 4. Bérmentetlenül föladott, vagy levélgyüjtőszekrényben talált táviratok pótdij nélküli egyszerű portóval terhelendők s minden más tekintetben közönséges levelek módjára kezelendők. Express kézbesítésnek ily esetben nincs helye. 5. Azon postabeliek, kik a vasúti meneteknél a postai közvetítés végett az indóházaknál megjelennek, tartoznak az ottani távirdai állomásoktól az esetleges táviratokat átvenni, és illetékes postahivataluknak átadni. 6. A staffétával szállítandó táviratok kezelésére nézve az eddigi szabályok maradnak érvényben. Budapest, 1878. szept. 25. 285. Az 1878. XX.t-cz. 16. czikke értelmében fizetendő iparszabadalmi dijak mennyisége és elszámolása iránt. (M. kir. pénzügyministerium 1878. évi 38795. szám alatt kelt rendelete.) A magyar korona országai és ü Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám-és kereskedelmi szövetségről szóló 1878. XX. törv.-czikk 16. czikke által az iparszabadalmaktól eddig fizetett dijak változást szenvedtek, a mennyiben 1878. évi július 1-től kezdve