Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Harmadik folyam (Budapest, 1878)
4b 41. A «jogtanodák uj szervezéséről*, meg a «tanulmányi és vizsgálati rendszer újjáalakítása ügyében» kiadott utasitások kapcsában a következő szabályrendeletek bocsáttattak ki: I. Pótrendelet a) a vizsgálati bizottságok parallel működése s azokon leendő elnöklés tárgyában. (A vallás- és közokt. m. kir. minist, által a jog- és állarntudományokra vonatkozólag a tanulmányi és vizsgálati rendszer újjáalakítása ügyében 1874. febr. 5-én 305. sz. a. kiadott rendelethez.) 1. Mindenik bizottmányban az elnök mellett másodelnök lesz a bizottmányban résztvevő tanárok idó'sbje, ki a következő évben átveszi azután az elnökséget, a másod elnökség a seniumban reá következő rendes tanárt illetvén. 2. A bizottmány két bizottságban működik, valahányszor ezt a vizsgálatra jelentkezők száma megkívánja, és pedig a két alapvizsgálatra nézve rendesen, minthogy ezekre — megtartásuk bizonyos határidőkhöz lévén kötve — mindenkor sokan jelentkeznek ; a két államvizsgálatra pedig mindannyiszor, a hányszor egy-egy hétben a megvizsgálandók száma a hármat felülmúlja. Ily esetekben az egyik bizottságban élőül az elnök, másodikban a másodelnök, kik a megvizsgálandók számát a két bizottság között lehetőleg egyenlően osztják fel. 3. Ha a második alapvizsgálaton és a két állam vizsgálat valamelyikén az előülés oly tanárt illet, ki nem szaktanára a vizsgálat valamelyik tárgyának, az köteles lesz a vizsgálatra a rendesen meghívandó három tagon kivül még egy negyediket, és pedig lehetőleg a vizsgálati tárgyak valamelyik szaktanárát meghívni, és maga a vizsgálástól tartózkodni ugy, hogy ilyenkor a bizottság az előülővel együtt nem négy, hanem öt tagból alakuljon. Ez az intézkedés szükséges azért, mert különben az elnök, ki nem szaktanár, az egyik szaktanárt folytonosan kizárná, mi a bizottmányok újjászervezésének azon egyik vezérelvével, hogy a vizsgálás lehetőleg, azaz a mennyire a kültagok-