Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Harmadik folyam (Budapest, 1878)

143 ugyanannyi czikket kell készletben tartani, hogy a palaczkokban eladandó szesz és szeszes italok mennyisége már természetszerűleg mellékczikként tűnjék fel. Miről a kereskedelmi- és iparkamarát elöl idézett felterjesztése nyomán egyetértőleg a fentnevezett miniszter úrral, tájékozás végett értesitem. 83. A földbirtokos és kereskedő jogositva van háznépének stb. vizzel kevert szeszt ingyen kiszolgáltatni. (A m. kir. belügy, miniszt. 1878. márcz. 22-én 12,223. sz. a. a kassai kereskedelmi- és iparkamarához intézett rendelete.) Ezen kereskedelmi- és iparkamara folyó évi február hó 19-én 419. sz. alatt a földmivelés-, ipar- és kereskedelmügyi magyar királyi miniszter úrhoz intézett és a folyó évi márczius ho 15-én 4102. sz. alatt kelt átirattal hozzám áttett felterjesztésében felvilágosítást kérvén azon kérdésre nézve : vájjon házi czélnak tekintendő-e az, ha a földbirtokos a szeszt nagyban, vagyis hordószámra munkásai s házi népe számára vizzel való keverés czéljából vásárolja ? a kereskedelmiés iparkamarának tájékozás végett fentnevezett miniszter úrral egyetértőleg kijelentem, hogy a mennyiben a vevő a nagyban vásárolt szeszből pálinkát készit és azt mezei- vagy szőlőmunkásainak, vagy pedig háznépének italul kiszolgáltatja, ezen cselekvénye által regalecsonkitást nem követ el, mert a pálinkát korcsmaszerüleg ki nem méri, hanem azt ingyen kiosztja s igy megengedett házi czélra felhasználja. Ha a kereskedelmi- és iparkamara ebből a kereskedőre kiván komoly következtetést vonni, helytelen nézetben van, mert a kereskedő az általa fentebb emiitett módon előállitott pálinkát segédei és tanonczai vagy háznépe közt ingyen szintén kioszthatja ugyan, de regalejogot sért, ha a pálinkát kicsinyben eladja, mire sem ő, sem pedig a földbirtokos, ha egyszersmind nem regalebirtokos is, jogosítva nincsen.