Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Harmadik folyam (Budapest, 1878)

112 utasítások értelmében a községi iskolaszékek tagjait minden különbség nélkül egyenlő jog és kötelezettség illetvén meg : nyíltan következik, hogy a polgári községek számára 1876. évi sept. 2-án kibocsátott ministeri utasítás 13. §-ában a közs. iskolaszékek részére előirt, s hivatalos teendőik pontos teljesítése tekintetéből a felsőbb iskolai hatóságok számára biztosítékot nyújtó eskü letételére a hivatalbóli kirendelt iskolaszéki tagok is kötelezendők. 52. A beadott felszólamlás felett az állandó választói névjegyzékbe leendő felvétel végett a határozat a központi választmány által csakis az 1874. évi XXXIII. tórv. <zikk 54. §-ában előirt határidőn belül hozható. (1878. évi február 16-án 4. sz. a. hozott határozat.) A magyar királyi Curia Zemplénmegye központi választmányának 1877. évi november 28-dik napján 43. sz. a. hozott azon hatázatát, melylyel Ulics András sáros-nagy-pataki lakos, ki az ottan választó kerület összeiró küldöttsége által az állandó választói névjegyzékbe felvéve lett, Bomossy Imre sáros-nagy-pataki lakos felszólalása következtében onnan kitöröltetni rendeltetett, Ulics András által 1878. évi január 14-én közbevetett felebbezés folytán alautirt napon tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő határozatot hozott: a központi választmánynak fentebbi keletű és számú határozata megváltoztatik és felebbező Ulics András sáros-nagy-pataki lakos az ottani állandó választói névjegyzékbe felvétetni rendeltetik ; mert, a központi választmány az 1874. évi XXXIII. törv. czikk. 50. §-a szerint, a felebbezésre és ahhoz csatolt bizonyítékokra észrevételt nem tett, igy a felebbezésben előadottokat, nevezetesen, hogy Somossy Imre felszólamlása a 43. §-ban előirt rendelethez képest közszemlére kitéve nem volt, hogy a 46. §. ellenére ezen felszólamlás nem az illetékes község elöljárósága utján lett a központi választmánynak beterjesztve, valóknak kellett elfogadni, és pedig annyival inkább, mivel ezen felszólamlás a Curiai bírósághoz fel sem terjesztetett; és mert a központi választmány neheztelt határozatát 1877. november 28-án tehát oly időben hozta, midőn a többször idézett törvény 54. §-a sze-