Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Második folyam (Budapest, 1877)

59 Az ily esetekben megindítandó fegyelmi eljárás tekintetében egyetértőleg a belügyi kir. minister tirral az állami központi mértékhitelesítő m. kir. bizottságot felhatalmazom, hogy akkor midőn valamely mértékhitelesítő: 1. oly hitelesítési ágakat gyakorol, melyekre az illető hivatal felszerelve nincsen, 2. midőn külön engedély nélkül más törvényhatóság területere megy hitelesíteni, 3. ha a normalmértékek és egyéb készülékek elromlását vagy elvesztét azonnal be nem jelenti, 4. ha a hitelesítési készülékeket más czélokra használja vagy kikölcsönözi — a vétkes mértékhitelesítő ellen 1—20 frtig terjedő és ismétlés esetében egész 100 frtig fokozható pénzbírságokat mondhasson ki. Ha pedig a hitelesítő többször elkövetett vétségek vagy törvényellenes eljárás vagy nagyobb rendetlenségek által azt mutatja hogy a hitelesítési eljárás rendes vezetésére képtelen illetőleg avval többé meg nem bizható, ellene a képesítés elvonása vagy ujabbi vizsga letételéig vagy örökre kimondható. Mindezek mellett a mértékhitelesítők még a saját vagy más mértékhitelesitési hivatalnok vagy magánosoknak okozott kár és a vizsgálati költségek megtérítésére marasztalandók. Ugy a pénzbírságok, valamint a képesítés elvonása, nem különben a kártérítési kötelezettség kimondása ellen 15 nap alatt felebbezésnek a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. ministeriumhoz van helye. A jogérvényes határozat végrehajtás, illetőleg a pénzbírság a vizsgálati költségek és kártérítési összegek behajtása végett azon törvényhatóságnak küldendők át, melynek felügyelete alatt a hivatal áll és mely az eszközölt végrehajtásról az állami központi mértékhitelesítő m. kir. bizottságot értesíteni tartozik. A pénzbírságok az iUető törvényhatóság pénztárát illetik. Kelt Budapesten 1877. évi június hó 30-án.