Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Második folyam (Budapest, 1877)

a mennyiségtani földrajz elemeinek ismerete ; Európa helyi és politikai földrajzának, s különösen az osztrákmagyar-monarchia földrajzi viszonyainak imerete ; tájékozottság a többi világrészek fontosabb földrajzi viszonyai körül; emlékezet utáni vázlatos rajzok, az európai államok alakjáról a nagyobb folyók útjáról, a hegységek főirányairól, s a legnevezetesebb helyek fekvéséről. C) A történelemből: a világtörténet főbb eseményeinek pragmaticai összefüggéeök szerint való ismerete, kivált az ujabb és legújabb korban ; a művelődés történetének áttekintő ismerete ; Magyarország és Ausztria történetének alaposabb ismerete. D) A természetrajzból: az állat- és növény-csoportok áttekintő (rendszeres) ismerete, az ezekre vonatkozó boncztani, élettani és alaktani legfontosabb adatok és tények ismeretének alapján ; a kiválóbb ásványok alakjainak és tulajdonságainak, úgyszintén a földtan köréből a legjelentékenyebb adatoknak ismerete. E) A természettanból: a legnevezetesebb természeti tünemények értése, s különösen a tapasztalati résznek világos felfogása; a mennyiségtani bizonyitás pedig csak azon terjedelemben, a mennyiben ahoz az elemi ismeretek is elégségesek. F) A vegytanból: a vegytani törvények értése ; a legnevezetesebb vegytani elemeknek, s azok vegyülékeinek ée leihelyeinek, úgyszintén a természet és az ipar szempontjából való jelentékenységének ismerete. G) A mennyiségtanból: az egész elemi mennyiségtannak alapos ismerete, és gyakorlottság annak alkalmazásában ; jelesen a) számtan, és betüszámtan, ide értve a másod fokú egyenleteket egy ismeretlennel, s az első fokú számtani, és a mértani haladványokat; b) mértan, és pedig sik-mértan, tömörmértan, sik-háromszögtan, s a kúpszeletek főtulajdonságai;