Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Második folyam (Budapest, 1877)

9 5. §. Rétekre nézve, ha a szénatermés elemi csapás folytán megsemmisül, sarjú azonban terem, a szénát ért kár egyliarmadrészszel kevesebbnek vétetik. Oly esetekben, midőn a szénatermés megmaradt a sarjút azonban elemi csapás éri, a sarjú teljes megsemmisülése esetén az adó egy harmadrésze engedtetik el. Ha ily esetben a sarjú csak részben semmisül meg, adóelengedés nem adatik. G. §. Szántóföldekben fagy, tartós szárazság, vagy földárja által okozott kár miatt az 1. §. cj pontja értelmében csak akkor van helye adóelengedésnek, ha a termés egészen megsemmisül és az illető földeket azon évben ujabb veteményezés által jövedelmezőkké tenni nem lehet. Ha az elemi csapás a földrészletet csak részben károsítja, az adó, a földnek csakis azon része után engedtetik el, melyet az elemi csapás ért. Oly földrészlet után, mely csak részben volt bevetve, részben pedig ugarul hagyatott, az adó csak a bevetett rész után engedtetik el. 8. §. Ha föld művelési ága a kataszteri felvételhez képest változott, például, a kataszteri munkálatokban rétnek vagy legelőnek felvett föld időközbeu feltöretvén, szemes vagy egyéb terménynyel vettetik be, s mint ilyen károsul: az elengedendő adó a kataszterben felvett művelési ágra, tehát az emiitett példában a rétre vagy legelőre megszabott jövedelem után állapittatik meg. 9- §• Az elemi csapás, melynek folytán adóelengedés igényelhető, ezen igénynek különbeni elvesztése mellett, a kárvallott birtokos, vagy ha többen vannak, azoknak két képviselője, vagy a község elöljárója (város tanács) által tűzkár esetekben pedig tizennégy nap alatt a kir. adófelügy élőnél bejelentendő.