Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Első folyam (Budapest, 1877)

95 vén az iránt, vájjon a községek ily közhatóságoknak tekintendők-e vagy sem ? erre nézve a megye közönségét a m. kir. igazságügyminister úrral egyetértőleg a következőkről értesitem : Közvégrendeletet tehettek a nemesek régibb törvényeink szerint az ország rendes birái, nevezetesen a nádor, az országbíró és személynök, valamint ezeknek itélő mesterei előtt; továbbá a király főcancellárja, vagyis a magyar kir. udvari canallaria vagy ennek kiküldött előadója előtt, a bán és a báni itélő mester előtt: az úgynevezett, «loca credibilia» vagy ezek két kiküldöttje és végül a megye közönsége, vagy az ez által kiküldött alispán, vagy a szolgabíró és esküdttársa (testimonium legale) előtt. A nemesekre nézve tehát ezek voltak azon illetékes közhatóságok, a hol közvégrendeleteiket letehették. Polgárok, és a városban lakó nemesek is, kik a megyében javakat nem bírtak, közvégrendeletet tehettek a városi tanács vagy ennek kiküldöttjei előtt. A közvégrendelet jegyzőkönyvbe feljegyeztetett, és a végrendelet eredetije a végrendelkező haláláig a városi levéltárba tétetett. A jászok-kunok, a fiumei kerület és egyéb privilegiált községek szintén jogosítva voltak ily közvégrendeletek alakítására befolyni, és azokat levéltáraikban őrizni. Mindezek, a mennyiben még fennállanak, oly közhatóságok, a a melyek végrendeletek elfogadására jogosítva voltak, és a mennyiben az 1876. évi július 1. előtti időből végrendeletek nálok letéteményezve volnának, ezek érvényben maradnak. Az uri hatóság alatt állottak végrendeleteinek külső kellékeiről régibb törvényeink nem intézkedtek. Tény az, hogy a községbeliek igen gyakran végrendeleteiket ujabb időben a község házában letéteményezték, mind a mellett a község ezek elfogadására illetékes közhatóságnak nem tekinthető. Előbbi törvényeink a községet ily illetékes közhatóságnak nem mondották, az országbírói értekezlet I. K. 5. §-a a nemesek és nem nemesek közti különbséget a végrendeletek alkotása tekintetében megszüntetvén, rendeli, hogy a végrendelet és fiókvégrendelet külső kellékeire vonatkozólag a magyar törvényben, statútumokban s törvényes gyakorlaton alapuló különböző szabályok, polgári állásra való tekintet nélkül egyforma hatálylyal bírnak.