Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Első folyam (Budapest, 1877)

82 jogorvoslatok sem vezetnének czélhoz és ekkép a kérdés vitássá, válnék. 69. A magy. kir. távirdaintézet közegeinek fegyelmi ügyeiben követendő eljárás szabályozása tárgyában. (A in. k. földni. ipar s keresk. minist. 1877. évi 295 IX. sz. a. körrend.) A. m. kir. távirdaintézet közegeinek fegyelmi ügyei elintézésére az 1877-ikév april 1-től kezdve a fokozatos biráskodás rendszere fog alkalmaztatni. E czélból mindegyik távirdaigazgatóság kebelében, mint elsőfokú fegyelmi biróság egy-egy fegyelmi bizottság állíttatik fel, mely működését irt nappal kezdi meg. E bizottság állani fog : a kerületi távirdaigazgatóból, illetőleg helyetteséből, mint elnökből, egy a ministerium által e czélra kijelölt távirdaigazgatósági titkárból és egy a m. kir. pénzügyministeriummal egyetérve kijelölt kir. pénzügyi közegből, mint az intézet kötelékén kivül álló jogtudós tagból. A bizottság előadója a távirdaigazgatóság közigazgatási titkára ; illetőleg ennek helyettese. Az igazgatóságok fegyelmi bizottságai első fokban határoznakr a kerületi távirdaigazgató kivételével — a kerületben alkalmazott összes többi távirdaközegek fegyelmi ügyeiben. A távirdaigazgatók felett a fegyelmi biráskodást első fokban rendesen a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium kebelében fennálló távirdafegyelmi tanács, illetőleg a ministerium vezetésével megbizott m. kir. minister, ott azonban, hol a távirdaigazgató egy az 1876. évi VI. törvényczikk alapján fennálló közigazgatási bizottság tagja, mindazon vétségekre nézve, melyek az ezen minőségbeni mulasztásokból erednek, ezen közigazgatási bizottság fegyelmi tanácsa gyakorolja. A közigazgatási bizottságoknak azonkivül jogában áll, a fegyelmi eljárást a területükön alkalmazott minden más távirdaközeg ellen is oly vétségek miatt elrendelni, melyek a fegyelmi eljárásra nézve alább következő meghatározásoknál idézett utasitás szerint hatáskörükbe