Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Első folyam (Budapest, 1877)

79 67. Tekintve, hogy a közgyámok rendszerint, s a mennyiben e részben az 1870. XLII. tcz. 10. §-a alapján eltérő gyakorlat vagy szabályrendelet nem létezik az illető községek árvatárának számadás és felelősség terhe alatti kezelésére első vonalban hivatvák, ebből önként következik, hogy az általuk kezelt községi árvatárt magát érdeklő peres ügyekben, azt a biróság előtt törvényszerűen képviselhetik. (1872. decz. lió 12-én 15,868. sz. a. kelt semmitőszéki határozat.) H. Miklós és P. András ügyvédeknek a novoszellói árvatár ellen ügygondnoki munkadíjak megállapítása iránt támasztott ügyében, az újvidéki kir. tszék, 1872. évi ápril 16-án 2246. sz. alatt kelt végzésével tekintettel arra, miszerint folyamodó H. Miklós, mint a volt cs. kir. palánkai járásbíróság által kinevezett ügygondnok, a kérvényben elősorolt telekkönyvi áttételeket a novoszellói árvatár javára a •//. alatt eredetben bemutatott bizonyítvány, illetőleg igtatókönyv kivonata tanúsításaként valóban teljesítette, és ezt a Bács-Bodrogmegye feloszlatott törvényszéke által 1869. évi június hó 17-én 6469. sz. a. felvett jegyzőkönyv szerint a kérdésben forgó dijak megállapítása végett megtartott tárgyaláson megjelent B. Dániel árvák atyja beismerte, az érdembe hozott dijak megállapítása és a novoszellói árvatárból leendő tettleges kifizetése ellen mi kifogást sem tévén, ennélfogva folyamodó H. Miklós, s ennek helyettese P. András h. ügyvédnek, az 1868. évi július hó 21-én 8,186. sz. a. benyújtott kérvényükben 66. rendű telekkönyvi áttételek a többször érintett árvatár javára történt teljesítése érdemében egyenként 4 frt, és összesen 264 írttal felszámított munkadijait bíróilag megállapította. Ez ellen dr. A, Gedeon megyei alügyész mint a novoszellói árvatár képviselője, 1872. évi szeptember 16-án 6146. sz. a. semmiségi panaszt adott be; mert a végzés az árvaszék meghallgatása nélkül hozatott, mert a felszámított dijakat azok tartoznak fizetni, kiknek érdekében a nyilvánkönyvi átkebelezések eszközöltettek, mert az árvatáraknak ezen átkeblezésre nem áll alap rendelkezésükre ; mert; figyelembe nem jöhetett körülmény, miszerint a tárgyalásnál a községi közgyám jelen volt és beegyezését adta, miután ez csak azt mutatja, hogy ezen közgyám hivatását nem érti.