Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Első folyam (Budapest, 1877)
54 6. Ha az 1., 3. és 4. pontok alatt emiitett bortermelők, iparosok és épitkezési vállalkozók az ugyanazon pontokban tüzetesen megjelölt korlátozásokat figyelembe nem véve, azoktól eltérőleg gyakorolnák a saját termésű borok, illetőleg a szeszes italok árulását, vagy ha az imént emiitett egyéneken kivül bárki más az illető jogosult beleegyezése nélkül bort, sert, pálinkát, szeszt s illetőleg bárminemű szeszes italokat az előző 5. pontban meghatározott mértéken aluli mennyiségben, vagy nem kötött edényekben, illetőleg hordókban, vagy zárt ládákban árulna; azok az 1836. évi VI. tcz. 2. §-a és az 1840. VII. törvényczikk 2. §-nak értelmében a csap alatt levő egész mennyiség elvesztésével büntetendők, — az imént emiitett törvényczikkek szelleméből és a dolog természetéből önként folyván, hogy a csap alatt levő bor, szesz, pálinka vagy ser, illetőleg bárminemű szeszes ital alatt nemcsak a csapon levő hordókban találtató, hanem az abból más nyitott edényekbe vagy üvegekbe már leeresztett folyadék is értendő. Ha azonban a 2. pont alatt emiitett kereskedők az ugyanott előirt korlátozásokat figyelembe nem véve, az italmérési-jog kárára, azoktól eltérőleg gyakorolnák, a szesz vagy szeszes italok árulását a regálejog csonkitás első esetben, az 1836. évi VI. tcz. 2. §-ában kimondott elkobozással, a második esetben a most emiitett elkobzáson felül 100 frtig terjedhető s az illető község szegények alapjára fordítandó pénzbirsággal, a harmadízben elkövetett jogcsonkitás esetében pedig a 2. pont szerint nekik engedélyezett szesz- és szeszesitalárulási kedvezmény teljes elvonásával büntetendők. 7. Az italmérési jog tulajdonosának a 6. pontban elősorolt esetekben az 1836. VI. tcz. 2. §-ában kimondott és közigazgatási uton végrehajtandó elkobzáson kivül az 1840. évi VII. tcz. 2. §-a értelmében jogában áll, szenvedett káraira és költségeire nézve a törvény utján teljes elégtételt szerezni. 8. A volt földesúr és úrbéri község között, az úrbéri kocsmárolás iránt felmerülő jogi kérdések tárgyalása s elintézése, az illetékes biróságok hatásköréhez tartozván, ezek a jelen intézkedések által egyátalán nem érintetnek; ellenben a jogosultság kérdésének birói uton való eldöntéséig a fennálló gyakorlatnak (statusquo) ideiglenen fentartása, továbbá az úrbéri községet törvényesen megillető bormérés gyakorlatának szabályozása, valamint az italmérési uri jog csonkításának, illetőleg a szesz és szezesitalok árulása körül elkövetett