Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Első folyam (Budapest, 1877)

32 35. Az ipartörvény (1872. évi VIII. tczikk) 38. §-a szerinti iparhatóság a kereskedők és tanonezaik vagy segédeik közti keresetekre is kiterjed-e ? továbbá a kereskedő és tanoncz közötti viszonyból eredő keresetet, midőn az a tanoncz gyámjával ez iránt kötött szerződés alapján maga a gyám ellen van intézve, az ipartörvény 98. §-ában szabályzóit iparhatóság mellőzésével közvetlen a rendes polgári bíróság előtt folyamatba tehető- e ? (A semmitöszék 1876. február 22-én 2. sz. a. hozott határozata.) S. C. A. kereskedői czég, mint felperes D. István alperes ellen, 390 frts járulékai iránt keresetet indított, előadván, hogy alperes fiát, mint tanonczot felvette azon kikötéssel, hogy ha a kitűzött idő előtt kilépne, neki havonkénti lOfrt tartási költség fizettessék ; alperes azon kifogást tette, hogy jelen ügy az ipar-hatóság elé tartozik. A budapesti kir. törvényszék 1875. november 11-én 46545. sz. a. hozott végzésével, a további eljárást beállította s felperest keresetével az 1872. évi 8. törvényczikk 97. §. értelmében kijelölt hatósághoz utasította ; mert habár az 1872. 8. törvényczikk által alkotott törvény határozottan ipartörvénynek neveztetik, tekintve, hogy annak 1. §-a a kereskedést is az iparághoz sorozta, ebből kifolyólag a kereskedő és a tanoncz közötti viszony ezen törvény alá esőnek s e szerint elbirálandónak tekintendő ; minthogy pedig ezen törvényczikk 98. §-a szerint a tanonczok és a főnök között felmerülő peres kérdések ha azok a munka és tanviszony megszűnéséből keletkező kártérítési követelésekre vonatkoznak is, első sorban az iparbizottságok, illetve az ipar-hatóság által döntendők el, s igy felperesnek jelen keresete ezen törvényszéknél illetékesen indítottnak, miután ki nem mutatta, hogy az illető iparhatóság ezen ügyben már határozott, nem tekinthető, a perrendtartás 8. §-a szerint, habár alperes az illetőség ellen a perrendtartás 98. §. értelmében kifogást nem is tett, az eljárást megállítani s felperest keresetével az iparhatósághez utasítani kellett. Ezen végzés ellen felperes semmiségi panaszt adott be : mert felperes bejegyzett kereskedő s igy reá az ipartörvény nem alkalmazható; mert keresete szerződésen alapszik; mert az iparhatóságtól mint a válaszhoz I) alatt csatolt okmánvból kiderül elutasittatott: mert alperes a maga helyén illetékességi kifogást nem tett.