Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Első folyam (Budapest, 1877)

26 Az 1875. évi 2673. számú perujitó felperes V.Jánost 52 frt o. é. tőkét és jár. erejéig makacsságból marasztaló itélet joghatálya fenntartatik. Indokok : Felperes, illetve alapperbeni alperes perujitási kereseti joga megállapítandó volt, mert ámbár perujitási kérelmének azon indokból, hogy igazolással nem élvén, a pprts. 315. §-nak a) pontja szerint is elfogadandó volna perujitási kérelme, hely nem adathatott, mivel a pprts. 315. §. Alpontjára alapitott perujitási kereseti joga igazolására ép ugy mint a pprts. 306. §-a szerint a megjelenést gátló elhárithatlan akadály fenforgása és begyőzése kivántatik , mégis miután az alapperbeni alperes a sommás per felvételére megjelent és csupán halasztási tárgyaláson való megjelenés hiányából lett elmarasztalva s ezen elmarasztalása után kellő időben folyamatba tett perujitási keresetét a pprts. 315. §-nak c ) pontjára alapitva, azt az által, hogy a B) alatt becsatolt s az alapperben egy részről sem használt okmány által támogatta, ujabb eddigelé nem használt bizonyítékkal szerelte fel, perujitási kérelmét a pprts. 315. §-ának c) pontja értelmében jogszerűnek kimondani kellett. Minthogy azonban perujitási keresetében felperes egy szóval sem kifogásolta alperes, illetve az alapperbeni felperesnek azon kereseti állításait, hogy Szent-Gotthard felelős közhatósága az alperes által bérben birt piacz bérjövedelmét mult 1874. évi deczember 22-iki országos vásár jogtalan elhalasztása által 52 frt erejéig megcsorbitotta, nem kifogásolta, sem a kártérítés jogosultságát, a kár valóságát, sem pedig nagyságát és perujitási kérelme folytán alapperbeni itélet joghatályon kívül való helyezését s az esetleg megtériteniő kárösszeg a költségek visszafizettetését követelvén csupán, perujitó felperest keresete érdemére vonatkozó kérelmével elutasítani kellett, mert a perujitási keresetlevél folyományát képezvén, az alappernek ebben, mint az alapperbeni állitások megczáfolására szolgáló bizonyítékot alkalmazni, kifogásait megtenni, minthogy azonban sem a kár valóságára, sem mennyiségére nézve kifogást nem tett, hanem csupán a •/. alatt általa becsatolt okmányra alapitva kifogását, kártérítési kötelezettsége ellen tette; ugy az alapperben érintett kártétel valósága, valamint a kár nagysága hallgatag beismerése folytán begyőzöttnek volt tekintendő, válasziratában elkésetten alkalmazott kifogásai már figyelembe vehetők nem voltak; továbbá mert a ./• alatt bemellékelt bérleti jegyző-