Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Első folyam (Budapest, 1877)
19 tekintve végre, hogy jelen esetben oly vízhasználati vagy bármely más földesúri jog haszonélvezete sem forog fenn, mely felperes keresetének jogczímet szolgáltathatna, a szél hajtó ereje pedig kisebb királyi jog volt földesúri kizárólagos használhatását nem képezi; ugyanazért az elsőbirósági Ítéletet megváltoztatni s felperest keresetével elutasítani kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék azonban a kir. tábla Ítéletét megváltoztatta és az elsőbiróság ítéletét hagyta helyben : mert felperes keresetlevelében alperes szélmalma után, malomdíj fejében követelvén a kereseti összeget, keresetlevele a p. t. rendt. 64. §-ának megfelel, mig az 1836. évi VI. tczikk 8. §-a kivétel nélkül intézkedvén mindennemű malomról s azt a földesúri jogok közé sorozván, és az 1872. évi VIII. törv. czikk 105. §. is a malmot mennyiben az ahoz való jog a kir. kisebb haszonvételek sorába tartozik, az iparengedélyezés alá esőnek nem tartván, alperesnek az iparengedélyezésre való hivatkozását épen ugy nem lehetett tekintetbe venni, mint azon védekezését, hogy felperes alperessel a felállított szélmalomra nézve előlegesen nem szerződött, miután annak mulasztása a jogaiban törvény által biztosított felperest nem terheli, de az őrlés utáni taksa fizetésre kötelezett alperes terhére esik, végre a földesúri és jobbágyi viszony már az 1848. évi IX. tczikk által lett megszüntetése sem hozható fel érvül alperes mellett azért, mert az 1852. évi nyilt rendelet mint áz 1871. évi 53. törvczikk 5. §-a a malomjognak továbbra is hatályban lett fenntartását igazolják. 23. Az egyenes adók előírásánál, könyvelésénél, nyilvántartásánál, befizetésénél és behajtásánál használandó fizetéses nyomtatványok meghatározása iránt. (M. k. pénzügym. 1877. évi 2669. szám. a. körrend.) Az 1876 : XV. t.-cz. 52. §. rendelete szerint a községek a biró, illetőleg községi pénztárnok (községi vagy városi adóhivatal) által hajtatják be azon adózóknak tartozásait, kik adójukat a községnél fizetik; az 57. §. értelmében pedig az adóbehajtási illetékek fejében befolyt összegek a községek (városok) részéről eszközlött végrehajtás alkalmával a községi (városi) pénztárt illetik; ebből önként következik, hogy a községek azon nyomtatványok árát, melyeket az adók behajtásáravaló használatul az államtól átvesznek, meg is térítsék. 2*
