Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Első folyam (Budapest, 1877)

13 ügyében beadni elmulasztott számadás miatt, a balassa-gyarmati ügyvédi kamara 1876. évi február hó 29-én 19. sz. a. következő hatá­rozatot hozott: Panaszlott T. M. ur ellen a fegyelmi eljárás ezennel elrendel­tetik. Indokok : Mert T. M. ur kiskorú L. Pál és János testvérek követelésének behajtására a megbízást kétségkivül panaszló árva­széktől nyerte, következéskép eljárása eredményéről a megbizó árvaszéknek számot adni annál inkább köteles, mivel e nélkül az árvavagyont, melynek kezeléséért az árvaszék, a bár nagy­korúakká vált gyámoltak irányában első sorban felelős, átadni képes nem lenne. T. M. ur beismeri, hogy ő az árvaszéktől nyert megbizás foly­tán ezen árvahatóság gyámoltjai részére az adós H. Mátyás ingatla­nainak vételárából 256 forintot kézhez vett; azt azonban, hogy a behajtott és a megbizó javára mindig beszámolni köteles összegből munkadijai és kiadásai czimén őt és viszont védenczeit mennyi illetné jogosan, nemcsak az őt felhivó árvaszékkel nem tudatta, hanem a kamarának az iránt 285/1875. sz. a. hozzá intézett hivatalos megha­gyása ellenére is igazolni elmulasztotta, minél fogva ugyanő, a nyilat­kozatában elősorolt felszámitás mellett is olyannak tekintendő, mint a ki a fele részére behajtott pénz és az ügy befejezése után az ügy folya­máról tanúságot tehető ügyiratokat kiszolgáltatni vonakodik és erről a balassa-gyarmati királyi ügyész, a kamara ügyésze, a nógrádmegyei árvaszék és T. M. értesíttetni rendeltik. Vádlott ügyvédnek felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék 1876. évi ápril hó 28-án 131. szám alatt következő határozatot hozott: tekintve, hogy vádlott maga beismeri nyilatkozatában, hogy az általa képviselt L. Pál és János árvák követelését behajtván, abból 256 forintot átvett készpénzben ; tekintve, hogy az árvaszék mint gyámhatóság ezen árva-köve­telés iránt vádlott ügyvédet számadásra felhivni jogositva volt, és azon körülmény, hogy időközben az árvák nagykorúságokat elérték, az árvaszék ezen jogát meg nem szüntette ; tekintve végre, hogy vádlott ügyvéd maga is elismeri, hogy az árvaszék felhivásának eleget nem tett, és ezen mulasztásában az 1874.

Next

/
Thumbnails
Contents