Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Első folyam (Budapest, 1877)

129 d) a jövedéki kihágások niegállapithatása végetti vizsgálatoknál követendő eljárás; végre. ej a közigazgatás többi ágaira vonatkozó törvények, a mennyiben azoknak ismerete szükséges, hogy az adófelügyeló' hivatásának megfelelő módon a közigazgatási bizottság tanácskozmányaiban részt vehessen. 4. §. Az Írásbeli vizsgálat abból áll, hogy a jelölt tartozik minden egyes adónemre nézve egy-egy kiszámitási példát késziteni, és valamely jövedelem eltitkolási esetre nézve az elintézési tervezetet kidolgozni. 5. §. Az adófelügyelő a közigazgatási bizottság adőügyi előadója lévén, a vizsgajelölt köteles — szóbeli előadási képességének megbirálhatása végett, — valamely a vizsgálatot megejtő kir. adófelügyelőnél tárgyalás alatt levő ügyiratból szóbeli előadást tartani. 6. §. Vizsgáló bizottságok alakíttatnak: Budapest fővárosában, PestPilis-Solt-Kis-Kun, Pozsony, Vas, Abauj, Bihar, Temes és Kolozsmegyékben és Zágráb városában. A vizsgáló bizottság az elnökből, két tagból és egy jegyzőből áll. A bizottság szavazattöbbséggel határoz. A jegyzőnek szavazati joga nincs. 8. §• A bizottság elnöke az illető törvényhatóság területén müküdő kir. adófelügyelő, akadályoztatása esetén annak helyettese. A bizottság két tagjait és jegyzőjét a kir. adófelügyelő saját segédszemélyzetéből rendeli ki, 9. §• A vizsgáló bizottságok eljárására nézve a következők szolgáljanak zsinórmértékül: aj a jelölthez intézendő kérdések ne tétessenek oly módon, KÖzigazg. Dontv. I. 9