Dárdai Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei. Első folyam (Budapest, 1877)

127 és hasonló gyári mmó'ségöknél fogva a liqueur vagy rosoglio elnevezés alá esnek; mindamellett nincsen ellenvetésem az ellen, hogy a körren delet 2. pontjában emiitett kereskedők, az ott előirt korlátozások mellett, egyúttal a szerémi szilvóriumot is, mint a finomabb italok közé sorozhatót, eladás tárgyává tehessék, de csupán azon általánosan felállított feltétel alatt, hogy annak ára literenként és üvegestől legalább 60 krban legyen megszabva, mi által a közönséges szilvórium ezen eladásból természetesen teljesen ki van zárva. 2. Azon további kérdésre nézve pedig, vájjon a czukrászok és vendéglősök külföldi borok után tartoznak-e regaledijat fizetni, megjegyzendőnek tartom, hogy miután a körrendelet csak anyag-, fűszerés vegyes kereskedőknek engedi meg a külföldi borok szabad eladását, önként értetik, hogy a czukrászok és vendéglősök, kik az arra jogosítottak közé nem tartoznak, ha ily borokat ülő vagy álló vendégeinek árulni kivánnak, a regalejogból folyó megszoritások alól fel nem menthetők. 101. Az adófelügyelöi szakvizsgálatról. (M. k. pénzügy miniszt. 1877. évi 1140. szám a. körrend.) A kir. adófelügyelői intézmény szervezése iránt mult 1876. évi juniushó 17-én kelt 29,989. számú rendeletemmel közzétett szabály* 7-ik §-a értelmében kötelesek azok, kik adófelügyelői állomást elnyerni óhajtanak, külön szakvizsgálatot tenni. Az alább mellékelt «Utasitás» megállapitja azon eljárást, mely ezen szakvizsgálat megfejtésénél követendő. Midőn a most emiitett «Utasitást» f. évi májushó 1-ső napjától kezdve életbeléptetném, rendelem a mint következik : 1. Az adófelügyelői szakvizsgálat kiállásának kötelezettsége alól fel vannak mentve azon pénzügyi államhivatalnokok, kik a pénzügyi közigazgatás fogalmazási szakmájában alkalmazást elnyerni óhajtók számára előirt vizsgáltot jó sikerrel kiállották, vagy ezentúl kiállani fogják ; ebből kifolyólag kötelességévé teszem * Lásd az 1876. évi «Pénzügyi Közlöny» 472. lapját.