Kallós Lajos (szerk.): Magyarországi főtörvényszék ítéleteinek gyűjteménye a mostani időig. (Debreczen, 1862)

5 Főbb elvek és eszmék. 1) Két fél közti szerzödvény egy harmadiknak sérelmül nem szolgálhat, péld. ha valaki pénzt vévén föl kölcsön, később ezen kölcsön kifizetése iránt testvéreivel, hogy tudniillik ezek fizetendik ki, egyezkedik, ha öt a1 hitelező az adósság kifizetése végett megpörli, Inában hivatkozik a' testvéreiveli egyezkedésre, mert a1 hitelezőnek ö, és nem testvérei ellen, ha szinte ezek a kifizetést magukra vállalták is, lesz keresete (Pázmándipörben 1820. 6. maj.) 2) Két szerződő fél az eseti kár kölcsönös viselése iránt megegyezvén, ha, az eseti kár, péld. tűzvész következtébeni leégés az egyik hibája miatt történtnek bebizonyitatik, csak ezen fél köteles a' kárt viselni (Begányi pörben 1819. 16. febr.) 3) A' sérelmes tényt későbbi egyezés érvényre emeli, de a' semmis tény későbbi egyezkedés mellett is érvénytelen, peld egy testvér a' közös jószágot a' többi testvérei által megszabott áron áliíl adván el, és a' többi testvérek később a* vevővel egyezkednek, ezeknek utódai az eladást nem érvényteleníthetik; ellenben ha a' törvénytelen korú tevé a' végintézetet, bár ennek utódai egyezkednek is a hagyományosokkal, azért később a' végintézetet mint semmis tényt félretétethetik (Splényipör 1825. 7' máj.) 4) Az alap érvénytelen levén, a' fölépitvény is érvénytelen, péld a' végintézet nem birván a szükséges kellékekkel, jelesen négy tanú elöt tétetvén, az utókönyv is (codicill) ha bár ez a' megkívántató kellékekkel (3 tanú, 'stb.) el van is látva, érvénytelen. 5) Ha valaki a' reá nézve sérelmes tény ellen nem tiltakozik, miután ezt hallgatag helyben hagyni tekintetik, az ellen keresettel nem bír, péld, ha a község nevében határ pör folyván, né-