Kallós Lajos (szerk.): Magyarországi főtörvényszék ítéleteinek gyűjteménye a mostani időig. (Debreczen, 1862)
58 I. RÉSZ. kedési 's más iratok, ugyszinte az alpörösi okiratok egybevetése által, miután ezekből az osztály foganatba lépte kiviláglott, az előhozott osztályirat eredetbeni hiánya kipótolva lön 1823. 12. június.) 18) Egy pörbeni iratok más pörbe is bizonyitás végett áttehetök. (Dalmatha pörben a fölpörös viszonya a Bátori pörben igtatott, és ezen pörben is előmutatott okiratokból kivilágolván, a' fölpörösi kereset megítéltetett 1782. 26. sept.) 19) Ha az okirat eredetisége kérdés alá esik, azonban az eredetiséget tagadó fél azt elismeri, miszerint azon iratot a' fogalmazók maguk részire önmaguk késziték, ezen nyilatkozat által az okirat eredetiségét elismertnek tekintetik (Henninger pörben a fölpörösök azt, miszerint az előadott jegyzetek, nem a' fogalmazók saját kezével Írattak volna, akadályul nem tevén, sőt azt nyilatkoztatván, miszerint azokat, a' fogalmazók önmaguk részére késziték, az okirat eredetiségét elismerni Ítéltettek 1819. 7. sept.) 20) Ha valamelly irat másolata alá két hatósági egyén péld föbiró és eskütt, az eredeti megvoltát látomás által elismeri, bár az egyik péld a' szbiró bizonyítvány ad is arról. hogy azon eredetit ö kezéhöz nem vette, azért az eredeti megvoltnak tekintetik (Ragályi számadási pörben 1823. i. febr.) 21) A' magánirat a" készítő ellen teljesen bizonyít (Bertalanfi pörben, a' fölpörös számadása, mellyben elősorolja, hogy mennyi összeget adott az alpörös rokonoknak a' közjószág haszonbéréből, ezen irat az alpörösi követelésekre nézve a fölpörös ellen teljesen bizonyitá, hogy többet a" bérleti összegből a' fölpörös az alpörösöknek nem adott 1823. 9. dec.) 32. §. Okiratok megszorítása. 1) Ha a' község némelly lakosai tanuvallást tevén, ezen vallomás meghiteltetett, 'g később a' község nevében bizonyítvány adatik, ezen bizonyítványnak. miután ugyanazon egyének két bizonyságot egy tárgyról nem tehetnek, hiteltése meg nem engedtetik. (Vajkopör 1771. 14. jun.) 2) Ha a' hiteles átiratban nincs érintve, miszerint azon irat váljon eredetben vagy a' jegyzőkönyvben beirva. vagy csak a' töredékek 's jegyzékek közt foglalva minden bejegyzés vagy hiteltetés nélkül van-e a* hiteles hely vagy személy irattárában,