Kallós Lajos (szerk.): Magyarországi főtörvényszék ítéleteinek gyűjteménye a mostani időig. (Debreczen, 1862)

176 II. RÉSZ. 13) Ha a gyermek a' szülője által indított port később maga neve alatt folytatja 's az alpörössel egyezésre lép, ezen egyezkedésnek, miután ö erre nézve is befolyással volt, érvénytelenítésére keresete nincs (Repeczkipörben 1779. 3. maj.) 14) Ha a' kiskorú szerzödvényre lép, ez mint semmis érvénytelennek nyilvánitatik (Liptaipör 1805. 17. maj.) 15) Ha az anya mint leányának gyáma, az apa javairól, a leány férjhóz mente után egyezkedik, és azokat másnak adja, a javak iránt örökleti, és az akadályok elhárítása végetti pör indítandó (Kis Anna pőrében, mintán Issekucz Mária Kis Izsák özvegye, a' fölpörösnö anyja, leányának apai illetvényét is, a' leánynak már férjhöz mente után az általa készített egyezkedésbe jogtalanul befoglalta, a'fölpörösi kereset megállapitatott, 1808. 31. maj.) 16) A" gyermek apjánál lakván, a' mit saját keresményeinek lenni kivilágosíthat, azt osztály alá terjeszteni nem köteles (Kosztovics pörben 1781. 11. jan.) 17) A' szülői javak a' mostoha anyától követeltetvén, ennek a1 maradt ingó és fekvő javak fölfedezése, továbbá a1 követelési és tarlozati állás, az adósságoknak, ugyszinte a' kötelezvények keltének kijelelése, valamint a' női közkeresménynek törvényitése kötelességül létetik, 's míg ezek meg nem terítetnek, addig az örökleti részről ítélni nem lehet (Duchon Mária Székely Teréz mostoha anya elleni pőrében 1782. 3 sept.) 18) Az özvegy nő és gyermekek közt az apai közkeresményröl levén szó, ha a' közkeresmények követelésekből állnak, ez esetben a' gyermekeknek a1 közkeresmény felerésze olly tőkékből, mellyek biztosak, adatik ki, a' kétséges igényletek azonban, ha a' pénznek rosz kezekbe kiadása, vagy be nem szedés miatti elmaradása, a' nő hibájának tulajdonitható, az ö részébe tudatnak be (Marchót pörben 1785. 15. jan.) 19) Ha a' nagyapa és nagyanya bizonyos összeget kötelez az unokának, és ez később nagykorúságra jutván, az apától, elhalt anyja javait, és ezen összeget örökleti pörben követeli, ez esetben a' nagyapai hagyománynak, miután erre nézve az opa természeti és törvényes gyám volt, 's így számadással nem tartozik , kamatait nem fizeti, a' nagyanyai hagyománytól azonban a1 kamatok kifizetetnek (Smideg Katalin, apja Smideg Lászlótól