Kallós Lajos (szerk.): Magyarországi főtörvényszék ítéleteinek gyűjteménye a mostani időig. (Debreczen, 1862)

156 1. RÉSZ. ban állapitatik meg- (Zichi pörben, a' tanúvallomások és az előmutatott okiratokból az, miszerént a1 korcsma mellett legelő létezett, bebizonyitatván, azonban a'mennyiség a1 póradatokból kivilágosítható nem levén, a' mennyiség a korcsmaházhoz 15 holdban állapitatott meg 1824. 29. nov.) 164) A' pör alatt mind a' föl-, mind az alpörös elhalván, azért a' pör [a' személyi keresetet kivéve] folytattatik. (Dobsa Ilosvai ellen 1825. 4?%aj.) 166) Bár a' törvény a'testvérek közt a'közjogok iránti pörlekedést a'legidösbnek, miután ez jogvélemény szerént legtapasztaltabb, kezébe adta, mindazáltal, ha valamellyik ifjabb testvér, a1 közvagyonra nézve maga nevében akar pórt indítani, ezt jogszerüleg teheti, minthogy a' legidősb testvér általi pörlekedést, a1 törvény a' testvéreknek könnyebségére rendelte, 's Ka a' testvéreknek tetszik, ezen jogtól elállniok szabad. Egyébiránt, ha már a' legidősb testvér pörbe vette a' közös javakat, a' többieknek ugyanakkor maguk nevében saját részüket, miután ezek azon családpörben, mellyet a' legidősb testvér folytat, benfoglaltatnak, nem kereshetik, hanem később a'pört ujitniok megengedtetend. XXII. FEJEZET. Pörfolyani alatti bírságok. a) Patvarság. 52. §. Patvarság megszorításai. 1) Ha a" fölpörös azon jószágból, melly iránt előbb zálogpört indított, némelly részeket megnyert, másokat ellenben, miután ezekre nézve, az intézet, a1 mennyiben az alpörösök más czímen péld. bérben bírják, kiterjeszthető nem volt, meg nem nyerhetett, 's később a' bérleti rész kiadása végett pórt indít, és a' keresvényben az egész birtokot befoglalja, azonban a' máikezében levő részt a' keresetbe vett javakkal semmi összeköttetésben levőnek a' parvarság megkérte előtt kinyilatkoztatja, a' patvarság meg nem ítéltetik. (Ányos pörben Felső Eör helységheni rész iránt 5 telket megnyervén, később a' másik 5 telekre nézve azonban kinyilatkoztatván, miszerént ezen rész az elöb-