Kallós Lajos (szerk.): Magyarországi főtörvényszék ítéleteinek gyűjteménye a mostani időig. (Debreczen, 1862)

10 FŐBB ESZMÉK. zetetni kéri, azonban a' főlpörös azt állítja, mikép azon összeg nekie kifizetve nem lön, 's e' végből bizonyos kötelezvényt mu­tat elő, melly által az érintett követelést valakire átruházza, ezen átruházat, azon összeg- ki nem fiizetésének bizonyítására elegen­dőnek nem tekintetik, 's igy az alpörösnek kifizetendő (Székely Helén csaláson alapult csere érvénytelenítése és az akadályok el­hárítása végett, az alpörös 350 frot számolt elő, a' főlpörös pedig azt állítván, mikép az nekie kifizetve-nincs, 's e' végett bizonyos kötelezvény mutatott elő Székely Lajos részéről, mellyben a' ne­vezett követelés ö reá átruháztatik, ebből a' kifizetés elmulasztása ki nem világosodván, a' főlpörös azt megtéríteni köteleztetett 1828. 26. febr. És igy az okirat tartalma mindaddig, mig az ellekezö be nem bizonyul, megáll, ellenkezőt pedig mindig azon fél, ki az irat tar­talmát megtámadja akár föl, akár alpörös legyen, köteles bizo­nyitni (a' föntebbi pörben, a' csereiratban 350. fr. levén kitéve, az alpörös részéről, 's azt a' főlpörös lefizetettnek megtagadván, nekie a' bizonyítás kötelességül tétetett, azonban a' kinemfizetést bizonyitni képes nem levén, a' kitett összeg általa visszafizetendő­nek elhatároztatott 1828. 26. febr.) Bevezetésül még néhány fogalmat kell megemlítenünk. a) Ezen fogalmak: alzálogosok és fölszavatosok értelmezése. Ha a' zálogos az általa zálogczimmel bírt javakat másnak, ez ismét másnak elzálogitja, mindezen zálogosok az elsőn kivül al­zálogosoknak neveztetnek, peld. Sz. Miklósi Tivadar elzálogitja hollókői jószágát Palástinak, ez Fehérvárinak, ez ismét Kálnainak, ez esetben Fehérvári és Kálnai alzálogosoknak neveztetnek. Továbbá ha a' birtok akár zálog, akár örökjoggal elidegení­tetvén, az elidegenítő ismét másnak, s' ez megint egy harmadiknak kezére adja, 's később az utósó birtokos a' jószág iránt egy ide­gen által pörbe idéztetvén, ez azon eladót, kitől ö vevé a' jószá­got szavatosúl idézi, ezen szavatos szinte azon egyént kitől ö ve­vé a' jószágot, mint szavatosát idézi,igy tovább ez, utóbbi szava­tosok kik az első szavatost védni köteleztetnek, fölszavatosoknak neveztetnek, peld. a' föntebbi esetben Sz. Miklósi megidézvén az utósó zálogos Kálnait zálogpörbe, ezen pörben Kálnai Fehérvárit

Next

/
Thumbnails
Contents