Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Okirati illeték. 257—2fi7. 83 nem teljesítették, az illetékalap ismert összege ereiéig felemelt illetéket, többi része után pedig bírságot lehet követelni. (Kb. 932/1939. P. sz. — M. K. LIX. évf. 46.1 260. 5100 1931. M. E. r. 68. §. 8. p. Az 5.100/1931. M. E. sz. rendelet 68. §-ának 8. pontja közvetlen illetékfizetés esetére a kir. közjegyzőt arra kötelezi, hogy az ösiratra rájegyezze s a kiadmányok hitelesítési záradékában feltüntesse, hogy milyen összegű közvetlen illetékfizetési kötelezettség alá esik az okirat, továbbá, hogy az okiratot illetékkiszabás végett az illetékes pénzügyi hatóságnál bemutassa; nem rendelres, akár a felemelt illetékért való felelősségét vonná maga után. (Kb. 16.086/1938. P. sz. — M. K. LIX. évf. 42.1 261. 154.700/1933. P. M. r. A 154.700/1933. P. M. sz. rendelet (2) bekezdésének 1. pontjában meghatározott illetékmentesség nem minden vállalkozási szerződésre, hanem annak csak egyik szűkebb körére, a „műelőállítási" szerződésre terjed ki. (Kb. 15.296/1938. P. sz. — M. K. LX. évf. 8.1 262. Dl. díjj 3. t. A biztosítási szerződés megkötésére tett ajánlatokra nem a 44.466/1936. P. M. rendelet, hanem az ílletékdíjjegyzék 3. tételének rendelkezései, illetőleg, ha azt kereskedő üzlete tárgyára vonatkozólag levélalakban teszi, az illetékdíjjegyzék 4. pontjában foglalt határozmánvok az irányadók. (Kb. 13.289 1938. P. sz. — M. K. LIX. évf. 40.1 263. ül. díjj. 9. t. Az illeték-díjjegyzék 9. tételét módosító jogszabályokat csak azokra az esetekre lehet alkalmazni, amelyekben az állam, a törvényhatóság vagy a község (a város) a megrendelő fél. (Kb. 4839/1937. P. sz. — M. K. LIX. évf. 43.) 264. 111. díjj. 20. pont. A haszonélvezet gyakorlásának ellenérték mellett való átengedése: haszonbérlet, s mint ilyen esik illeték alá. (Kb. 14.983/1937. P. sz. — M. K. LIX. évf. 26.) 265. 111. díjj. 27. t. c. pont. Az a megállapodás, amellyel a betéti társaság egyik tagjának kiválásával kapcsolatban a bennmaradó tagra a vállalat összes eszmei és reáljogait meghatározott összegért átruházza, nem ingóvételi, hanem az illetékdíjjegyzék 27. tételének c), bb) pontja szerinti egyességi illeték alá esik. (Kb. 20.986/1936. P. sz. — M. K. LIX. évf. 40.) 266. Ül. díjj. 54. t. A nem kereskedői bónok rendszerint a kötelezvényekre megszabott ilelték alá esnek. (Kb. 2740/1939. P. sz. — M. K. LIX. évf. 36.) 267. 111. díjj. 59. t. 4. pont. Az illeték-díjjegyzék 59. tétele 4. pontjának első bekezdése a feltételes illetékmentességet 6*