Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

60 Pénzügyi jog pótelőírásról szóló határozat adataiból megállapíthatóan, az előző évi adóalapot tartották fenn változatlan összegben. A jogerősen kivetett adók utólagos helyesbítésének jogossága tekintetében (a beruházási hozzájárulási bevallással kapcsolatban) a kereseti adóra vonatkozólag fentiekben kifejtettek mindenben helytállóak a jövedelem- és vagyonadóra nézve is mégis azzal a kiegészítéssel, hogy a jövedelem- és vagyonadó utólagos helyesbítésének csak akkor és annyiban van helye, amikor és amennyiben azt a J. V. H. Ö. rendelkezései lehetővé teszik. így a J. V. H. Ö. 19. §-ának (1) bekezdése szerint az általános kereseti adó alá eső haszonhajtó foglalkozásból származó jövedelmet az adóévre szóló általános kereseti adó alapjával egyező összegben kell a jövedelemadónál is számításba venni. Ha pedig az általános kereseti adó alapja változik, az abban beállott minden változást a jövedelemadónál is hivatalból kell figyelembe venni. Az ügyvédi gyakorlat után utólagosan megállapított általános kereseti adó alapjához képest tehát az adóhatóságok a szóban forgó esetben az évenkinti jövedelemadót is jogosan helyesbíthették utólagosan. De a J. V. H. Ö. 44. §-a 1. pontjának (1) bekezdése a 18.400/1928. püm. sz. rendelet 18. §-a és a m. kir. Közigazgatási Bíróság 233. sz. jogegységi megállapodásának indokolása szerint jogosan lehet a jogerősen kivetett jövedelem- és vagyonadót utólagosan helyesbíteni abban az esetben is, ha az ezekre vonatkozó bevallásában az adó megrövidítésére alkalmas nyilatkozatot tett, vagy adóköteles jövedelemforrást vagy adóköteles vagyont elhallgatott, függetlenül attól, hogy szándékosság forog-e fenn, vagy sem. A büntetőjogi szándékosság megállapítása ugyanis egy másik, a bevallás valótlan vagy hiányos adatai által megrövidített adó megállapítását követő külön eljárás keretébe és az arra illetékes kir. törvényszék hatáskörébe tartozik. A J. V. H. Ö. 44. §-a és az annak alapján kiadott utasítás részletes rendelkezéseket tartalmaz arra nézve, hogy mily jövedelmeket és vagyontárgyakat, illetőleg utóbbiaknak az értékét miként kell bevallani. Be kell vallani a hivatkozott utasítás (8) bekezdésének 3. g) pontja szerint többek között a tőkevagyonból származó jövedelmeket a teljes összegben. A panaszos által az egyes években be nem vallott, vagy nem teljes összegben bevallott ilyen jövedelmek tehát jogosan minősíthetők eltitkolt jövedelemnek, a jövedelemeltitkolás ténye podig jogossá teszi a szóban forgó esetben is a jövedelemadó utólagos helyesbítését, mert a panaszos maga sem állítja, hogy ezek a jövedelmek a beruházási hozzájárulásnál bevallott vagyontöbblettel kapcsolatban lennének, de ezen túlmenőleg is, mert a kamatjövedelem létezése és összege már a fentebb említett könyvvizsgálat során tett ténymegállapításokbó' a kincstár tudomására jutott. A szolgálati viszonyból származó jövedelmeket a J. V. H. Ö. 21. §-a szerint abban az összegben kell a jövedelemadó alapjául venni, mint