Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)
Jövedelem és vagyonadó. 150 Í56. 55 lott forgalmi érték igazolására. (Kb. 16.196/1937. P. sz. — M. K. LX. évf. 11.) 154. J. V. H. Ö. 39. §. (2) bek. A házrészvénytársaságí részvények értékének a házadóalap többszöröse szerint való kiszámítása során a részvénytársaság vagyonához tartozó ingatlanon jelzálogjoggal is biztosított, tehát nyilván az ingatlant terhelő töketartozásokat figyelembe kell venni. A 32.000/1937. P. M. számú körrendelet 6. §-ának (3) bekezdésében megszabott értékelési módot a házrészvényársaságoknál is alkalmazni kell. (Kb. 17.209/1937. P. sz. — M. K. LX. évf. 20.) 155. J. V. H. Ö. 39. §. (4) bek. A középosztályba tartozó olyan adózónál, akinek 280.000 P. értékű tiszta vagyona és évi 13.000 P-t meghaladó tiszta jövedelme van, alaposan vélelmezhető, hogy a közös háztartáshoz tartozó személyeknek ékszere és egyéb értéktárgya is van. (Kb. 3.567/1938. P. sz. — M. K. LX. évf. 13.) 156. J. V. H. Ö. 37. §. (3) bek. A városi ingatlanok és községi belsőségek hozadéki értékének a J. V. H. Ö. 37. §. (3) bekezdése szerint való megálapításánál a házingatlan be nem épített és önálló telekként nem értékesíthető része külön csak akkor értékelhető, ha a be nem épített telekrész a telken lévő épület szempontjából a H. H. Ö. 8. §-ának (1) bekezdésében említett házikert, illetőleg a 8. §. (6) bekezdésében említett udvartér fogalma alá nem sorozható és mint ilyen földadó alá tartozik. Kb. I. A J. V. H. ü. 37. § (3) bekezdése, szemben az (1) bekezdésben említett forgalmi értékkel, a városi ingatlanok hozadéki értékének megállapítását teszi lehetővé, illetve ennek az értéknek mikénti megállapítására ad a pénzügyminiszternek felhatalmazást. Hozadéki érték alatt azt az értéket értjük, amelynek meghatározása az ingatlan hozadékán, jövedelmén alapszik. Az említett jogszabályban foglalt felhatalmazás lényege, korlátja ezek szerint egyedül az. hogy a pénzügyminiszternek az értékelésre vonatkozóan kiadandó szabályozásban ahhoz kell magát tartania, hogy az értékelés az ingatlan jövedelmében lelje az alapját, abból induljon ki; erre nézve a közelebbi részletezés — s így a hivatkozott jogszabályban a „nyers házbérjövedelem hányszorosá"-ia való utalás is — fontossággal nem bír. Alaptalan ennek folytán panaszosnak az az érvelése, Tnely szerint ez a jogszabály csak arra adott a pénzügyminiszternek felhatalmazást, hogy a nyers házbérjövedelem valamely többszörösében rendelje a hozadéki értéket megállapítandónak, arra azonban, hogy — bár a házbér jövedelemből kiindulva — a házadómentességben rejlő érték is figyelembe vétessék, a felhatalmazás nem terjed ki.