Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

50 Pénzügyi jog. Vagyis számokkal kifejezve, köteles-e jövedelemadót fizetni, összes szolgálati illetménye után, az a magánszolgálati alkalmazott, akinek évi rendes szolgálati illetménye 3400 P volt, azonban valamilyen címen utólagosan, kézhez vett még 1000 P rendkívüli illetményt, amellyel együtt összes illetményének az évi összege 4400 P-t tett ki. Előforduló másik eset az, hogy az alkalmazott a naptári évnek csak egy részében volt alkalmazásban és pedig akár azért, mert az év folyamán állásából elbocsátották, akár mert állásához csak az év folyamán jutott és illetményének ebben az évben tényleg kézhez vett összege 3600 P-n alul maradt, illetményének egy teljes évre arányosan átszámított összege azonban az évi 3600 P-t meghaladta. A felmerülhető kételyek eloszlatása céljából tehát azt a kérdést is el kell dönteni, hogy az évi 3600 P összeget meg nem haladó magánszolgálati illetmény jövedelemadó alóli mentességének a megállapításánál, a mentességet, az évnek egy bizonyos részében (a csonka évben) tényleg kézhez vett illetménynek az összege, vagy pedig ennek az illetménynek egy teljes évre arányosan átszámított évi összege állapítja-e meg? II. A jövedelem és vagyonadóra vonatkozó törvényes rendelkezéseket tartalmazó 1927. évi 500. P. M. számú Hivatalos Összeállítás (J. V. H. Ö.) 5. §-a (1) bekezdésének 10. b) pontja szerint nem esnek jövedelemadó alá: az alkalmazottak kereseti adója alá eső szolgálati illetmények és ellátások, az egyházi javadalmazásoknál és magánszolgálatban alkalmazottaknál — ideértve a munkásokat is, — ha azok az évi 3600 P-t nem haladják meg. A most említett J. V. H. Ö. 21. §-ának (1) bekezdése pedig azt a további rendelkezést tartalmazza, hogy a jövedelemadó kivetése során, a szolgálati illetményekből származó jövedelmeket abban az összegben kell jövedelemadó-alapul venni, amely összegben azok, az adóévet megelőző évben, az alkalmazottak kereseti adója alá vonnattak. Ezen rendelkezések egybevetéséből tehát az következik, amit egyébként a J. V. H. Ö. előbb említett 5. §-a (1) bekezdésének a 10. pontjához fűzött 1927. évi 50.000 P. M. sz. végrehajtási utasítás (7) bekezdése kifejezetten el is rendel,' hogy annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy a szolgálati illetmények és ellátások összege az évi 3600 P-t meghalad haja-e vagy sem, azt kell vizsgálni, hogy ezek az illetmények és ellátások, az adóévet megelőző évben milyen összegben vonattak az alkalmazottak kereseti adója alá. Ez a rendelkezés pedig azt jelenti, hogy a jövedelemadónál a szolgálati illetményből származó jövedelemnek az összegét az adóévet megelőző évben alkalmazottak keresti adója alá vont összegtől eltérően megállapítani nem lehet. Ennélfogva az a kérdés, hogy valamely magánszolgálati illetmény és ellátás jövedelemadó alá esik-e vagy sem, ebből a szempontból mindenkor az alkalmazottak kereseti adója alapjának a megállapítása során dől el, mert az évi 3600 pengőt meghaladó kereseti adó alá eső és ma-