Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Uazadó. 103—112. Kereseti adó. 113—115. 45 110. Házadókedvezmény. Ha a pótmunkák az átalakítással kapcsolatban és azok következményeképpen merültek fel, ezeknek a költségeit — kizárólag a bejelentés hiánya miatt — az adókedvezményből kizárni nem lehet. (Kb. 16.716 1937. P. sz. — M. K. LXI. évf. 9.) 111. Ott, ahol a városi építkezési szabályrendelet az előkertes építkezést nem tiltja, illetőleg megengedi, a szabályozási útvonalon fekvés szempontjából nem az épület alapfala, hanem a telek határa az irányadó. (Kb. 1.675'1938. P. sz. — M. K. LX. évf. 19.) 112. Azt az azelőtt bérbeadás útján hasznosított épületrészt, amelyet az átalakítási munkálatok befejezése után a házbirtokos maga vett használatba, az említett munkálatok szempontjából a házbirtokos által használt lakásnak kell tekinteni. A beépített kapualjat nem lehet az épületen kívül fekvőnek minősíteni. (Kb. 1.438/1938. P. sz. — M. K. LX. évf. 19.) Kereseti adó. 113. K. H. ö. 2. §.1. pont. A tőzegtermelésből eredő és így földadóval érintett jövedelem általános kereseti adó alá esik. (Kb. 2033 1938. P. sz. — M. K. LX. évf. 23.) 114. K. H. Ö. 2. §. 2. Ha a tulajdonos vagy a haszonélvező ingatlanainak a használatát, a tulajdonjogról, illetőleg a haszonélvezeti jogról való lemondás nélkül — közjegyző előtt kötött egyességben — akként engedi át gyermekei részére, hogy azok őt meghatározott természetbeni járandóságokban kötelesek teliesíteni, akkor ezáltal a tulajdonos, (haszonélvező) és a gyermekek közt haszonbérleti viszony keletkezett és a gyermekek tiszta jövedelmük után általános kereseti adót kötelesek fizetni. Ez következik a bíróság 286. számú jogegységi megállapodásában foglaltakból is. (Kb. 1976'1938. P. sz. — M. K. LXI. évf. 21.) 115. K. H. Ö. 2. §. 2. p. Ha a fiókgyógyszertárat annak kezelője a tulajdonossal kötött szerződés alapján elszámolási kötelezettség nélkül, illetőleg 800 P évi összegnek a tulajdonos részére való fizetése ellenében vezeti: köztük nem szolgálati, hanem bérleti viszonyt létesítő szerződés keletkezett. A szerződésnek ezt a lényeg szerinti minőségét az sem befolyásolja, hogy a felek megállapodásukat munkavállalási szerződésnek nevezik. (Kb. 9615/1938. - P. sz. — M. K. LX. évf. 8.)