Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

188 Személyi és családi jog. íéted undorral tölt el, ha elgondolom, hogy te ilyen piszok nőkhöz közeledsz." Ebben a levélben a hangsúly azon van, ha elgondolom, hogy te ilyen piszok nőkhöz közeledsz. A házastársi kötelességsértés kérdése tehát azon í'ordul meg, vájjon az alperesnek volt-e kellő alapja arra, hogy a felperest ilyen szemrehányással illesse. Maga a fellebbezési bíróság is úgy találta, hogy kellő alapja volt, Álláspontját az alábbiak szerint a m. kir. Kúria is elfogadta. Már pedig az ilyen vonatkozásban tett, jogos szemrehányás házastársi kötelességsértést meg nem valósíthat. Ezért helyes a fellebbezési bíróságnak ide vonatkozó jogi döntése. (ad. 13.) A fellebbezési bíróság az iratok tartalmának megfelelően, okszerű mérlegeléssel állapította meg, hogy az alperes már a különélés alatt, — 1935. évi június hó 1. napján reggel, — bement a felperes hivatalába, ott a felek veszekedtek, amelynek során az alperes a felperest nrculütötte. Alaposnak találta a m. kir. Kúria azt a panaszt, amely szerint anyagi jogot sértett a fellebbezési bíróság azzl, hogy ebben a cselekményben sem látott súlyos házastársi kötelességsértést. Művelt középosztálybeli feleség ilyen cselekményt férjével szemben, annak hivatalában semmi körülmények között meg nem engedhet magának. A peres felek akkor már jó ideje különéltek, az az áldatlan állapot, amely közöttük az együttélés alatt fennállott, ezzel a cselekménnyel okozati összefüggésbe semmiképen sem hozható. De nem mentheti az a körülmény sem, hogy az alperes pénz nélkül állott, a gyermek beteg volt és orvosságra lett volna szükség. A fellebbezési bíróság részéről megállapított az a tény pedig, hogy a felperes az alperest a gyógyszertárban megrúgta és ezzel sebet is ejtett rajta, — mint későbbi esel. — figyelmet érdemel a házassági viszony feldúltságának vizsgálatánál, de a cselekmény súlyának megítélésénél közömbös. Mindezeknél fogva a m. kir. Kúria az alperesnek ezt a cselekményét a H. T. 80. §-ának a) pontja alá eső fennálló bontóokul állapította meg. (ad. 20.) A fellebbezési bíróság nem találta súlyos házastársi kötelességsértésnek az alperesnek azt a cselekményét, hogy a felperest 1P38. évi október hó 28. napján hitelsértés bűntette miatt feljelentette. Az emiatt emelt felülvizsgálati panasz is alapalan. Ugyanis (... mint a Fejben V. a. ...) A jelen esetben nem vitás, hogy a felperes a tartásdíjat nem fizette, az a letiltott illetményeiből ki nem tellett s a felperes Olaszországba utazott anélkül, hogy a rendelkezésére állott összegből a különbözet kiegyenlítése iránt intézkedett volna. Nem vitás az sem, hogy az alperes részéről foganatosított kielégítési végrehajtás eredménytelen maradt, viszont a felperes házának tetemes öszszegű eladási árát akként helyezte el. hogy azt az alperes le nem foglalhatta. Mindezekből okszerűen vonta le a fellebbezési bíróság azt a következtetést, hogy az alperesnek fontos és jogos magánérdek^ fűződött ahhoz, hogy a létfenntartását egyodül biztosító tartásdíjat megkapja és