Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

180 Személyi és családi jog. Ekként az alperest föltétlenül terheli a felperessel szemben a megbocsátás! kötelesség, mert (... mint a Fejben II. a. és III. a ) Az adott esetben azonban a fellebbezési bíróság a perbeli tényekből okszerűen vont következtetést arra, hogy a felperes a kiengesztelés és reábírási törekvés megvalósításához alkalmas tevékenységet nem fejtett ki. Ebben a vonatkozásban a felperes maga adta elő az ideiglenes nötartás iránti perben, hogy 1938. évi július havában az alperesnőt felkereste ugyan szolgálati helyén. B.-n, de az alperes az anyjának befolyása folytán nem tért hozzá vissza. Ezt követően a felperes 1938. évi augusztus havától november haváig katonai szolgálatot teljesített s amidőn hazajött, az alperes őt már nem fogadta. A felperes személyes előadása rendén további katonáskodására is utal, de ennek közelebbi idejét nem jelölte meg, holott ennek jelentősééi' lett volna, mert az alperesnő felmutatott (23. jkv.) két levelet és 2 tábori levelezőlapot, amelyekben a felperes az alperesnőt visszahívta. 1 Ezek a levelek azonban másolatban sem lettek csatolva s így a m. kir. Kúria nincs abba a helyzetben, hogy a levelek küldésének idejét és azok tartalmát megbírálhassa azzal a nem vitás ténnyel kapcsolatban, hogy a felperes személyesen is törekedett az alpereshez közeledni. A levelek tartalmának ismerete nélkül pedig, a kiengesztelő törekvés őszinteségére következtetést vonni nem tudott. Ezekre való tekintettel a m. kir. Kúria nem volt abban a helyzetben, hogy a felülvizsgálati panasznak megfelelően megállapíthatta volna, hogy a felperes a 406. sz. E. H.-ban foglalt jogszabálynak maradéktalanul eleget tett, tehát helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a Pp. 648. §-a értelmében kieszközölt bírói felhívásnak joghatályt tulajdonítani nem lehetett. (... Mint a Fejben IV. a ) A kifejtettek értelmében azonban a bírói felhívásnak joghatályt tulajdonítani nem lehetvén, a fellebbezési bíróság az anyagi jogot helyesen alkalmazta, amidőn kimondotta, hogy a H. T. 77. §-ban megszabott bontóok a joghatályos bírói felhívásban jelentkező elmellőzhetetlen tényálladéki elem hiányában létre nem jött s ehhez képest a felperest keresetével az anyaci jog sérelme nélkül utasította el. (1941. máj. 7. — P. III. 777/1941.) ' 469. HL 77. §. a) pont. — Feleséé tettleges bántalmazása, mint távozás jogos oka. — Megbocsátásí kötelesség. — A férj családfői hatalma nem terjed ki arra, hogy a házastársát testileg fenyítse és ez a cselekedete, ha csak olyan tényeket nem igazol, amelyek tettét menthetővé teszik, mindenesetre olyan súlyos és szándékos kötelességsértésnek minősül, amelv házastársának eltávozását és különélését Jogossá teszi.