Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

178 Személyi és családi jog. fellebbezési bíróság arra az álláspontra, hogy a felperes a megbocsátás, illetve a házasság helybenhagyása folytán kereseti jogáról lemondottnak tekintendő. (1941. jún. 16. — P. III. 1496/1941.) 465. Ht. 71.§. — Vélt házasság esetén végleges nőtartás. — I. Vélt házasság esetében nincs akadálya annak, hogy a jóhiszemű házasfél a házasságból eredő jogokat érvényesíthesse, tehát a végleges nőtartáshoz való jog is érvényesíthető. — II. Az érdemetlenségi kifogás azonban a vélt házasság alapján támasztott végleges nőtartási igénnyel szemben is érvényesíthető. (K. 1942. ápr. 16. — P. III. 243/1942.) 466. Ht. 71. §. — Vélt házasság esetében névviselés. — A vélt házasságban élt jóhiszemű nő a rosszhiszemű volt férjével szemben minden vonatkozásban olyan elbírálás alá esik, mint a felbontott házasságban a vétlen nő a vétkes férüel szemben. Vonatkozik ez a személyi jog tekintetében a névviselés jogára is. K. A névviselés kérdését illetően: a m. kir. Kúria a P. III. 1340/1937. 26. sz. végítéletében kifejezést adott annak, hogy a vélt házasságban élt jóhiszemű nő a rosszhiszemű volt férjével szemben minden vonatkozásban olyan elbírálás alá esik, mint a felbontott házasságban a vétlen nő a vétkes férjjel szemben. Vonatkozik ez a személyi jog tekintetében a névviselés jogára is. Indokát leli ez abban is, hogy ha a vélt házasságból származott gyermek az apa nevét viseli, úgy okszerű és természetes, hogy a jóhiszemű anya a volt férjének a nevét szintén továbbra is viselhesse s ne legyen kénytelen a házasság érvénytelenítése után a leánykori nevén szerepelni, mert ez a gyermekre való tekintettel társadalmi hátrányt jelenthet az ő személyiségére. Ezek alapján a m. kir. Kúria a felperes kérelmére kimondandónak találta, hogy a jelen esetben a jóhiszemű felperesnőt a házasság érvénytelenítése után is megilleti a jogosultság a vélt házasságbeli férje nevének a viselése. (K. 1942. máj. 1. — P. III. 5694/1941.) 467. Ht. 76. §. — Házasságtörés, mint bontóok. — Házasságtörés csak akkor állapítható meg, ha a házasfél házasságon kívül nemi érintkezést követ el s a másik házastárs emiatt, ez okból szakítja meg az együttélést, K. Házasságtörés csak akkor állapítható meg, ha a házasfél házasságon kívül nemi érintkezést követ el s a másik házastárs emiatt, ez okból szakítja meg az együttélést. Viszont a jelen esetben az irányadó tényállás szerint, amikor a felperes Budapestről a gyógykezelés után Vásárosnaményba az együttélés helyére visszatért, már nem találta ott az alperest, mert az időközileg elhagyta a közös lakást, tehát az együttélés ekként szűnt meg. Ilyen körülmények között tényálladéki elem hiányá-