Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

6 Közigazgatási jog. Ezzel szemben a helyes álláspont az, hogy ahol a törvény nem tesz. megkülönböztetést, ott ilyet a törvény magyarázója és alkalmazója sem tehet: tehát a szóbanlévö harmincöt évi szolgálati idő meghatározásánál a hadi éveket nem lehet a valósággal eltöltött szolgálati időhöz hozzászámítani. Nem rontja le ennek az álláspontnak a helyességét a m. kir. pénzügyminiszternek a pénzügyi hatóságokhoz és hivatalokhoz intézett 1252/1914.. I'. M. számú körrendelete sem, amely — egyebek közt — annak meghatározására vonatkozóan is tartalmaz irányelveket, hogy a nyugdíjjárulék levonása mely időponttól kezdve szünetel. A rendeletnek idevonatkozó rendelkezései ugyanis önmaguknak ellentmondanak. A II. pont második bekezdése szerint: „...annak a meghatározásánál, hogy mikor tölti be a tisztviselő ... harmincötödik szolgálati évét, amelytől kezdve a nyugdíjjárulék fizetése szünetel, a tényleg eltöltött szolgálati idő bármilyen kedvezőbb számításának helye nincsen, a tisztviselő ... tehát mindaddig köteles nyugdíjjárulékot fizetni, amíg harmincötödik szolgálati évét teljesen be nem töltötte." A következő (harmadik) bekezdés pedig így szól: „Ennek a teljes harmincöt évnek a megállapításánál azonban az 1912: LXY. t.-c. L, 2. és 3. §-aiban megjelölt hivataloknál' és állásokban eltöltött szolgálati időhöz hozzá kell számítani a 16. §-ban említett törvényhatósági szolgálatban töltött időt, valamint a 17. és 18. §-okban felsorolt hatóságoknál... töltött idő is, — ieltéve természetesen, hogy az az idő a 13., 15., 16., 17. és 18. §-ok értelmében beszámítható, — végül a 21. §. értelmében hozzászámítható hadiéveket is." Amíg tehát a második bekezdés — helyesen — kimondja, hogy ..a tényleg eltöltött szolgálati idő bármilyen kedvezőbb számításának helye nincs," tehát: semminő kedvezmény sem érvényesülhet, amely a tényleg eltelt szolgálati időnek szorosan naptári napok szerinti számításán túlmenőleg, az alkalmazott javára többletidőt eredményezne, addig a harmadik bekezdés — anélkül, hogy bármivel is megokolná — ezzel ellentétben a hadiéveket is hozzászámítandóknak mondja a szorosan számított tényleg eltelt szolgálati időhöz, jóllehet a hadiév hozzászámíthatása a fentebb kifejtettek szerint ugyancsak kedvezmény. A harmadik bekezdésben a hadiévekkel kapcsolatosan tett kijelentés tehát csupán téves hivatkozásnak tekinthető. (Közig, bság ált. közigazgatási osztályának 34. számú jogegységi megállapodása. — Kod. 1942. évi 1. f. 5.) 6. 1929: XXX. t-. 54. §. L bek. A m. kir. központi illetményhivatal intézkedései ellen az elévülési határidőn belül előterjesztett felszólamlás elkésés címén nem utasítható vissza. Kb. A magyar királyi központi illetményhivatal a panaszosnak azt a kérelmét, hogy G. és É. nevű gyermekei után a családi pótlék az 1931.