Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

166 Személyi és családi jog. Szjt.-ben meghatározott, vétségben bűnösöknek kimondani és megbüntetni. (1142. febr. 17. — P. I. 5466/1941.) 459. Szjt. 60. §. — Illusztrált írói műveken szövegképek szerzőjének feltüntetése. — Általános szokás, hogy a szövegképekkel illusztrált írói műveket tartalmazó könyvek címlapján a könyv címével kapcsolatban az írói mű szerzőiét nevezik meg első helyen, a szövegképek szerzőjét pedig ez után külön tüntetik fel. K. Az F/1, jelű okirat tartalma szerint a felperes „gyermekkönyvillusztrációk" „kiadási, szerzői és reprodukálási jogát'' ruházta át „könyvkiadási célokra" 1500 pengő tiszteletdíj ellenében az alperes könyvkiadó cégre és a peresfelek ugyanebben az okiratban megállapodtak abban is, hogy az alperes iratja a képekhez a szöveget s a szerző kiválasztása és általában a szövegre vonatkozó minden elhatározás az alperesnek, illetve jogutódainak a kizárólagos joga. A felperes saját tényelőadása alapján is megállapítható, hogy a felperes az alperes által kiállított F/l. jelű okiratot a peresfelek jogviszonyát szabályozó szerződésnek elfogadta, de ugyanő azt állította, hogy az alperessel szóbelileg megállapodott a képeskönyvnek olyan alakban való megjelenésére vonatkozóan, amely a műnek képeskönyvjellegét és a felperes szerzői minőségének elsőbbségét a szerzők megnevezésének módjában is kifejezésre juttatja. A m. kir. Kúria a Te. 40. §-ának alkalmazásával a fellebbezési bíróság ítéletében nem méltatott peradatok mérlegelésének eredményeként az elsőbíróság ítéletében előadott indokok átvételével megállapította, hogy a felperes az F/l. jelű írásbeli szerződést kiegészítő vagy módosító külön megállapodás bizonyítására alkalmas bizonyítékot nem szolgáltatott. Erre való tekintettel az F/l. jelű okiratban foglalt megállapodások alapján kellett elbírálni azt az ügydöntő kérdést, hogy az eset körülményei között a Szjt. 23. §-ának megfelel-e vagy pedig a felperes szerzői jogát sérti-e, a felperes mint szerző megnevezésének a peres könyvkiadvány példányain látható az a módja, amely szerint a „Furulyáspisti Cukorországban" című mű szerzőjeként a könyv most idézett címe felett M. Erzsébet neve áll, a felperesnek szerzőként megnevezése pedig az említett cím alá nyomtatott .,T. István szines rajzaival" szövegben foglaltatik. A felek szerződésének tartalmából is kitűnik az az egyébként nem is vitás tény, hogy nem a felperes készített a könyvnek az ő számára ide-' gen meséjéhez szövegképeket, hanem az alperes Íratott a felperes képeihez meseszöveget. Emellett meg nem támadott ténymegállapítás az is, hogy a felperes az általa választott „Furulyáspisti Cukorországban" címmel mesevázlatot írt a képeihez és ezt a vázlatot is átadta az alperesnek a képekkel együtt, amely képek a „Furulyáspisti" és a „Kacsakirály" alakjait ábrázolják meseszerű helyzeteknek egymással összefüggő sorozatában.