Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

142 A Hatásköri Bíróság határozatai. XXX. t.-c. 59. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (1941. okt. 13. — 1941. Hb. 28., 29., 30. sz.) 438. 1908:XXXVI. t.-c. 50. §. Vízzel vegyített petróleum kimérése — csalás. Hb. Büntető ügyekben a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint a hatáskör kérdésének eldöntésénél a feljelentésből kitűnő, illetőleg a feljelentés és nyomozás alapján megállapítható tényállásban foglalt cselekmény büntetőjogi minősítése az irányadó. A jelen ügyben a feljelentés adatai szerint N. F. vegyeskereskedő üzletében vízzel vegyített petróleumot árusítás céljából tartott és forgalomba is hozott. A Hatásköri Bíróság fenti gyakorlatára tekintettel a hatásköri hovatartozás megállapításánál azt kellett tehát eldönteni, hogy N. F.-nek ez a cselekménye milyen bűncselekménynek minősül. Az 1908. évi XXXVI. t.-c. (Bn.) 50. §-a szerint csalást követ el az, aki abból a célból, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, valakit fondorlattal tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart s ezáltal annak vagy másnak vagyoni kárt okoz. Kimondja ez a törvényszakasz azt is, hogy a csalás kísérlete is büntetendő. A csalás cselekményének ebből a fogalmi maghatározásából következik, hogy csalásról, illetőlég annak kísérletéről csak akkor lehet szó, ha valamely meghatározott személy fondorlatosan tévedésbe ejtett vagy tartott, illetőleg a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás valamely meghatározott személlyel szemben megkezdetett. A csalás bevégzettségéhez ezenfelül az is kell, hogy a tévedésnek és a tévedésben tartásnak anyagi eredménye legyen. A Bn. 50. §-a szerint az eredmény a tévedésben levőt vagy mást érő vagyoni kár, amely tehát személyi téren szintén meghatározott szenvedő alanyt tételez fel. Az üzleti életben a tisztesség s az ebből folyó bizalom elengedhetetlenül szükséges. Amennyiben tehát N. F. ezzel a tisztességgel — idegen anyaggal vegyített petróleum eladása által — tudatosan és a saját haszna végett rosszhiszeműen visszaélt, cselekményében a fondorlat fellelhető. És azzal, hogy égetésre alkalmatlan petróleumot árusított a valódi (hamisítatlan) petróleum forgalmi értékén, vevőjének kétségkívül vagyoni kárt is okozott. Mindezekre figyelemmel N. F.-nek a feljelentés adataiból kitűnő cselekménye a csalás tényálladéki elemeit látszik megvalósítani. A csalás bűncselekményének elbírálása pedig az 1897. évi XXXIV. t.-c. 17. és 18. §-ai értelmében a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Tehát N. F. cselekményének elbírálására a rendes bíróság hivatott. Megjegyzi a Hatásköri Bíróság, hogy ez a — kizárólag a hatáskör kérdésére vonatkozó — határozata a rendes bíróságot nem gátolja abban, hogy a tárgyalás részletes adatai alapján a minősítés kérdésében esetlenmás álláspontot foglaljon el.