Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Ran/cs bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 121 Gazdasági munkaszerződések. 411—412. Köz.szolf/. jogv. 413. noki illetménye ügyében az 1907. évi LX1. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 1. pontjában meghatározott nemleges hatásköri ösHzeütközés esete merült fel, mert mind a rendes bíróság, mind a Közigazgatási Bíróság azt mondották ki, hogy az eljárás hatáskörükhöz nem tartozik. V. J. az Országos Társadalombiztosító Intézet ellen támasztott igénye tekintetében azonban a most felhívott törvényszakasz 1. bekezdésének 1. pontjában meghatározott hatásköri összeütközés nem merült fel. Ugyanis ennek a törvényhelynek az értelmében nemleges hatásköri öszszeütközés a rendes bíróság ós a m. kir. Közigazgatási Bíróság között csak akkor létesül, ha ezek a bíróságok hatáskörüket olyan ügyben, illetőleg olyan vitás kérdésre vonatkozóan tagadták meg, amelynek elbírálása tekintetében az eljárás egyiküknek a hatáskörébe tartozik. Már pedig az adott esetben — az alább kifejtendők szerint — az ügy sem a rendes bíróságnak. Bem a m. kir. Közigazgatási Bíróságnak az elbírálási körébe nem tartozik. Az 1927. évi XXI. t.-c. 115. §-ának negyedik bekezdése érelmében az Országos Munkásbiztosító Intézet, — illetőleg az 1928. évi XL. t.-c. 101. §-ának 1. pontjában foglalt rendelkezéshez képest most már Országos Társadalombiztosító Intézet — alkalmazottai közhivatalnokok. Képesítésükre, jogaikra, kedvezményeikre és kötelezettségeikre, illetményeikre és szolgálati viszonyukra, úgyszintén az alkalmazottaknak, valamint Özvegyeiknek és árváiknak ellátására (1912. évi LXV. t.-c), ideértve a m. kir. Közigazgatási Bíróságnak ide vonatkozó hatáskörét is, az állami rendszerű fizetési osztályokba tartozó állami tisztviselőkre és egyéb állami alkalmazottakra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ezekből a törvényes rendelkezésekből következik, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézetnél díjnoki állást betöltő alkalmazottak szolgálati jogviszonya nem magánjogi, hanem közjogi jogviszony. De következik az is, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet díjnokai szolgálati jogviszonyuk megállapítására irányuló igényének, valamint illetménykövetelésének hatásköri hovátartozása tekintetében is az állami hivataloknál alkalmazott díjnokok szolgálati és anyagi helyzetének javításáról szóló 1897. évi XXIV. t.-c. szabályai az irányadók. Általános hatásköri szabály, hogy közjogi jogviszonyból származó vitás ügyek (ideértve a közszolgálati alkalmazottaknak a szolgálati jogviszonyból folyóan a közülettel szemben szolgálati jogviszonyuk fennállásának megállapítására irányuló, illetőleg illetmény iránt támasztott követelését is) kifejezett eltérő törvényes szabály hiányában közigazgatási útra tartoznak. Vagyis csak abban az esebten érvényesíthetők rendes bírói úton, ha van olyan törvényes jogszabály, amely az ilyen ügyek elbírálását kifejezetten a rendes bíróság hatáskörébe utalja. Olyan jogszabály azonban, amely az Országos Társadalombiztosító Intézetnél díjnoki állást betöltő alkalmazottaknak a szolgálati jogviszonyuk fennállásának megállapítására irányuló, illetőleg illetményeik iránt támasztott igénye érvényesítését kifejezetten a rendes bíróság hatáskö-