Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 35. 1941-1942 (Budapest, 1943)

Nyugta- és számlailleték, 344—352. Telekkönyvi- és cégbejegyzési illeték. 353—356. 105 352. 111. szab. 94. §. A meghatalmazotti minőségben ügyfele helyett fizetést teljesítő ügyvéd a részére kiállított nyugta illetékéért az elfogadót (ügyfelét) is egyetemlegesen terhelő fizetési kötelezettségnek csak kezese. (Kb. 13.635/1938. P. sz. — M. K. LIX. évf. 40.) Telekkönyvi- és cégbejegyzési illeték. 353. 1920:XXXIV. t.-c. 67. §. Ha a tulajdonjog bejegyzése nem igazolás okából töröltetett és az ingatlant az eladó javára visszajegyezték — minthogy a tulajdonjog-előjegyzés nem egyenlő a bekebelezéssel — a jogügylet az 1920:XXXIV. t.-c;. 67. §-ának 5. pontja értelmében foganatba mentnek nem tekinthető. (Kb. 15.348/1938. P. sz. — M. K. LÍX. évf. 29.) 554. 1920:XXXIV. t-c. 117. §. (4) bek. Ott, ahol a községi ingatlanvagyonátruházási illeték szedéséhez való jog a telekkönyvi bejegyzéshez van kötve, a kiszabási jog elévülésének kezdőpontja csak a tulajdonjog bejegyzését elrendelő végzésnek a községgel való közlésétől veszi kezdetét. (Kb. 5012/1939. P. sz. — M. K. LIX. évf. 44.) 355. 5100/1931. M. E. r. 50. §. Nem cégszövegváltoztatás a cég magyar szövegében változtatást nem eredménvező az a bejegyzés, amely csak helyesbíti a cégnek idegen nyelvre történt hibás fordítását, tekintve, hogy a kereskedőnek csak egy neve (cége) lehet, az pedig az idegen nyelvű fordításnak helyesbítésével vagy további idegen nyelvű fordítás bejegyzésével nem változik meg. Az erre irányuló beadvánv nem cégszövegváltoztatást kérő beadványként, hanem mint alapszabálymódosítás, az 5.100/1931. M. E. sz. rendelet 50. §-a 4. pontjában meghatározott illeték alá esik. (Kb. 13.290/1938. P. sz. — M1. K. LIX. évf. 37.) 356. 1500/1929. P. M. sz. r. E rendelet 16. §-án alapuló, illetve az illeték-díjjegyzék 16. tételének D. ee) pontjában meghatározott illetékmentesség alkalmazható akkor is. ha a jogviszony szorosan körül van írva és ennek alapján kétségtelenül megállapítható, hogy a korábbi és a későbbi ielzálogjogi bejegyzés ugyanabból a jogviszonyból ered, de a később keletkezett jelzálogjog más fajtájú, mint az előző jelzálogjog, — nevezetesen, ha a korábbi esetben biztosítéki vagy keretbiztosítéki, — a későbbi esetben pedig közönséges jelzálogjog jegyeztetett be, vagy megfordítva. Ezzel a 306. számú jogegységi megállapodás hatályát veszti. (Közig, bság pénzügyi osztályának 371. számú íogegységi megállapodása. — 1942. V. — Pod. 1942. évi 2. f. 52.)