Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Általában. 352—357. 77 Hb. Az 1907. évi LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 4. pontja szerint — amelyre hivatkozással a hatásköri összeütközési felterjesztés történt — a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között hatásköri összeütközés esete akkor merül fel, ha a rendes bíróság nem jogerősen és a közigaz­gatási hatóság akár nem jogerősen, akár jogerősen, ugyanannak az ügy­nek az érdemében határozott. A felterjesztett iratokból kitűnőleg azonban a jelen ügyben érdemi határozatot csak a rendes bíróság hozott, míg a közigazgatási hatóság­nak érdemi határozata nincs. A kalocsai járás főszolgabírájának 4682/1940. kig. számú véghatáro­zata ugyanis nem az ügy érdemére vonatkozó, hanem a hatáskör hiányát megállapító döntés, annak ellenére, hogy a szóbanforgó véghatározat rendelkező része^ tévesen az „elutasítom" kifejezést használta. A szóbanlévő véghatározat rendelkező része szószerint a következő: .,. lakost panaszával az 1898. évi II. t.-c. 8. §-a alapján elutasí­tom". Nyilvánvaló tehát, hogy a panasz elutasítása az idézett törvény­helyben foglalt rendelkezés alapján történt. Az 1898. évi II. t.-c. 8. §-ának idevonatkozó része pedig kimondja, hogy „az olyan, bár gazdasági munka teljesítésére nézve létrejött szer­ződés, mely nem ezen törvényben, vagy ezen törvény 17. §-a alapján meg­határozott módon köttetett meg, a közigazgatási hatóság előtt nem érvé­nyesíthető". Az idézett törvényhelynek „közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthető" kitétele, hatásköri éspedig a közigazgatási hatóság ha­táskörének hiányát kimondó rendelkezés. Következőleg erre, a közigaz­gatási hatóság hatáskörét kizáró, törvényes rendelkezésre hivatkozással hozott elutasítás is hatásköri döntés, éspedig az eljárt hatóság hatás­körének hiányát megállapító vagyis hatáskört megtagadó határozat. A hatáskör hiányát megállapító ennek a határozatnak ilyen jogi je­lentését és hatályát nem dönti meg az a körülmény, hogy a határozatnak a rendelkező részben kifejezett okkal összhangban sem álló indokolása az ügy érdemét is érinti. A jelen esetben annál kevésbé, mert az indo­kolásnak másik része épen a hatáskör hiányának fennforgását okolja meg. A fentiek szerint tehát a közigazgatási hatóság határozata nem ér­demi, hanem a hatáskör hiányát kimondó határozat. Következőleg á közigazgatási hatóság részéről nincs olyan érdemi határozat, amely a fölterjesztésben megjelölt és az 1907. évi LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének 4. pontja alá tartozó hatásköri összeütközés létesíté­sére alkalmas volna. Ilyen határozat hiányában pedig a jelen ügyben ha­tásköri összeütközés felmerültéről nem lehet szó. Hatásköri összeütközés felmerülte nélkül az 1907. évi LXI. t.-c. 1., 7. és 19. §-ainak egybevetett értelme szerint a Hatásköri Bíróság nem hi­vatott arra, hogy a hatáskör kérdésében állást foglaljon. (1941. febr. 10. — 1940. Hb. 70.)

Next

/
Thumbnails
Contents