Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Okirati illeték. 252—254. 61 maga a vállalkozó állapítja meg, alkudozást kizáró módon előre leszögezvén, hogy milyen tartalmú szerződéseket hajlandó kötni a vele szembenálló alanyokkal, vagy a vállalkozó és a fogyasztók szervezete szerződésileg kötik ki, hogy a vállalkozónak milyen tartalmú szerződéseket keli a jelentkező egyes fogyasztókkal kötnie. Bizonyos esetekben ezt a tartalmat jogszabály köti ki. De mindezek a jogi tények csak a jövőben megkötendő szerződéseknek a szövegét (sablon) állapítják meg s teszik azt a vállalkozó kötelezettségévé (szerződési kényszer), minek folytán az a vállalkozónak a szerződés megkötését célzó ajánlatával egyértelmű. Hogy annak alapján szerződés jön létre, szükséges, hogy azt a másik szerződő fél (az utas, színházlátogató, biztosított, munkás, fogyasztó) elfogadja, vagyis kijelentse, hogy az általa ismert tartalommal a szerződést megköti. Ugyanez történt az adott esetben is. A város azzal, hogy a panaszossal létesített szerződésben kikötötte, hogy a panaszos a jelentkezőknek, az előre meghatározott áron köteles áramot szolgáltatni, csak a panaszost kötelezte, de nem a fogyasztókat. A várossal kötött szerződés birtokában a panaszos időtlen időkig ott állhatna a maga áramával, anélkül, hogy a magánfelek részére csak egy wattnyi áramot is szolgáltatna, ha a magánfelek nem jelentkeznének és ki nem nyilvánítanák a megrendelésben bennefoglalt azt az akaratukat, hogy a szerződést megkötik. Áruszállítási szerződésnek tehát csak ez az utóbb említett szerződés minősül, s csak ezek után követelhetné a kincstár az 5100—1931. M. E. sz. rendelet 37. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 3%-os illetéket, ha azt a felek okiratba foglalnák, feltéve természetesen, hogy annak alakja nem levél, amely esetben azt az ill. díjj. 59. tétel 4. pontja értelmében feltételes illetékmentesség illeti meg. Minthogy a panaszosnak a várossal kötött szóbanlévő szerződése a panaszos és a magánfelek között, áram szolgáltatása iránt kötelmet nem létesített, az ilyen címen a panaszos terhére kiszabott illetéknek a törlését el kell rendelni. (1940. febr. 29. — Kb. 12.217/1939.-P. sz. — 2090. E. H. — Pod. 1941. évi . 2. f. 35.) 253. 1500/1929. P. M. r. 3. §. Az értékállandósági kikötést tartalmazó biztosítéki okiratot az 1500/1929. P. Ml 3. §-a (2) bekezdésében megállapított kedvezmény nem illeti meg, mert az ilyen lekötés nemcsak a váltók alapján támasztható követelések biztosítására szolgál, hanem kiterjed olyan esetleges követelési többletek biztosítására is, amelyek csak magából a jelzáloglekötésí okiratból származtathatók. (Kb. 12.636-7-8/1938. P. sz. — M. K. LVIII. évf. 45.) 254. 5100/1931. M. E. r. 7. §. Az 5100/1931. M. E, 7. §-ának b) pontjában a díj kikötését tartalmazó „meghatalmazás" 3°/o-os illetéke valójában az OPTK által meghatalmazási szerződésnek mondott s az ill. díjj. 70. tételében szabályozott megbízási (önálló munkavállalási) szerződésnek az illetéke. (Kb. 11.413/1937. P. sz. — M. K. LIX. évf. 19.)