Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Pusztai János - Zehery Lajos - Bacsó Ferenc - Cziffra András (szerk.): Grill-féle döntvénytár 34. 1940-1941 (Budapest, 1942)

Rágalmazás. (1031—1032.) 663 megbízatásokat és magánmunkálatokat végezheti el, ezekről sorkönyvel köteles vezetni, továbbá az elvállalt magánmunkálatokat késedelem nélkül, gondosan és híven köteles elvégezni, az esetleg elkövetett hibákért felelősséggel tartozik, a helyre nem hozható hibákért pedig kártérítési kötelezettség terheli, míg a magánmunkálatokért csak a vármegyei szabályrendeletben megállapított díjakat számíthatja föl, viszont a magánmunkálatok elvállalása és a díjbeszedés körül tanúsított bárminő visszaélés miatt fegyelmi felelősségre vonható. Mindezeknélfogva kétségtelen, hogy a F. I. sértett jegyző által a V. kiskorúak földjével kapcsolatban végzett magánmunkálatra vonatkozó, rágalmazó jellegű tényállítás is a nevezett sértett hivatásának gyakorlásával függ össze. Budapest, 1940. évi december hó 19. napján. (B. I. 2655/1940. szám.) 1032. — Bv. 24. §. és Bv. 3. §. összefüggése. A törvény helyes értelmezése alapján kifejlődött következetes bírósági gyakorlat szerint a Bv. 24. §-a alá eső hitelrontás akkor létesül, ha valakinek a gazdasági vagyoni célt szolgáló üzleti hitelét, vagy hitelképességét éri olyan valótlan tényállításban vagy híresztelésben megnyilvánuló támadás, amely a megtámadottnak vagyoni teljesítő képességébe és készségébe vetett bizalom megingatására alkalmas, illetőleg a bizalmatlanság bekövetkezésének komoly veszélyét rejti magában, anélkül azonban, hogy ez a támadás rágalmazást is tartalmazna; utóbbi esetben azonban a tényállítás vagy híresztelés már a Bv. 3. §-ában meghatározott büntető rendelkezések alá esik, mert ilyenkor az ugyanazon kijelentésre alapított, enyhébb jellegű hitelrontás a tettazonos, de szélesebb és általában súlyosabb tényálladékú rágalmazásba beleolvad és azzal a Btk. 95. §-a szerint cselekmény egységet alkot. K. — A törvény helyes értelmezése alapján kifejlődött következetes bírósági gyakorlat szerint a Bv. 24. §-a alá eső hitelrontás akkor létesül, ha valakinek a gazdasági vagyoni célt szolgáló üzleti hitelét vagy hitelképességét éri olyan valótlan tényállításban vagy híresztelésben megnyilvánuló támadás, amely a megtámadottnak vagyoni teljesítő képességébe és készségébe vetett bizalom megingatására alkalmas, illetőleg a bizalmatlanság bekövetkezésének komoly veszélyét rejti magában anélkül azonban, hogy ez a támadás rágalmazást is tartalmazna. Ez utóbbi esetben ugyanis a tényállítás vagy híresztelés már a Bv. 3. §-ában meghatározott büntető rendelkezések alá esik, mert ilyenkor az ugyanazon kijelentésre alapított, enyhébb jellegű hitelrontás a tettazode szélesebb és általában súlyosabb tényálladékú rágalmazásba beleolvad és azzal a Btk. 95. §-a szerint cselekmény egységet alkot. Ezútttal az irányadó tényállás szerint — sértettet megbízhatóságán kívül az egyéni értékében, becsületében érte súlyos támadás, mert e vád-